|
| MTI Fotó: Varga György |
A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat az Európai Unió soros észt elnöksége által a közös menekültügyi szabályozás reformjáról benyújtott javaslatok értelmében - jelentette a Politico brüsszeli hírportál.
A mi problémákat is megoldaná?
A cikk szerint Észtország olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett szerdán az európai uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács elé, amely a tervek szerint úgy tenné hatékonyabbá a migrációs válság kezelését, hogy közben egyetlen országnak se kelljen az akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivegye a részét a közös terhekből.
A tervezet értelmében az Európai Bizottság felállítana egy úgynevezett korai előrejelző rendszert, és az első fázisban, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kérne a társállamoktól. A második fázisban, ha a menedékjogi kérelmek száma átlépné egy, az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, meghatározott mutató 150 százalékát, akkor kötelező lenne a segítségnyújtás. Ez azonban a menedékkérők áthelyezése helyett teljesíthető lenne például anyagi támogatással, esetleg szakemberek, felszerelések küldésével.
Jüri Laas észt uniós elnökségi szóvivő tisztességes, kiegyensúlyozott és működőképes kompromisszumnak nevezte országa javaslatát. Szakértők szerint a javaslat célja, hogy kimozdítsa a holtpontról a dublini szabályozás reformtervezetéről nagyjából másfél éve megrekedt tárgyalásokat.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
