Behúzta a féket a magyar külkereskedelem

A kivitel volumene 1,9, a behozatalé 9,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerkesztőségünkkel. Az aktívum 458 millió eurót tett ki, az egyenleg 756 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz mérten. Az export kiigazított volumene 0,1 százalékkal nagyobb, az importé 0,3 százalékkal kisebb volt a novemberinél.

2024 decemberében a kivitel értéke 10,2 milliárd euró (4197 milliárd forint), a behozatalé 9,7 milliárd euró (4008 milliárd forint) volt.

Euróban kifejezve az export értéke 0,9, az importé 8 százalékkal csökkent. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 2,3, a behozatalé 10 százalékkal lett kisebb. A termék-külkereskedelmi egyenleg 756 millió euróval javult. (Az egyenleg 72 millió euróval nagyobb többletet mutatott az első becslésben közöltnél.)

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 9, a behozatalban 10 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A cserearány 1 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 7,9, a dollárral szemben 12 százalékkal gyengült.

Így alakultak az egyes termékcsoportok

A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 7,4, behozatala 10 százalékkal csökkent. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene a kivitelben közel ötödével, behozatalban negyedével elmaradt az előző év azonos időszakitól. A közúti jármű árucsoport exportvolumene tizedével csökkent, importvolumene kismértékben nőtt a bázisidőszakihoz képest. A híradástechnikai, hangrögzítő és  lejátszó készülék exportvolumene kisebb mértékben csökkent, importvolumene hasonló arányban bővült. Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport volumene a kivitelben minimálisan mérséklődött, a behozatalban ötödével elmaradt az előző év azonos időszakitól. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport az exportoldalon 4,3, az importoldalon 4,7 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumencsökkenését.

A feldolgozott termékek exportvolumene 2 százalékkal emelkedett, importvolumene 7,6 százalékkal csökkent. A kivitel volumenének növekedése mögött a gyógyszer, gyógyszerészeti termék volumenváltozása áll. Importban az egyéb vegyi anyag és termék volumencsökkenése volt meghatározó. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 0,6 százalékponttal lassította, az importban viszont 2,6 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumenének szűkülését.

Az energiahordozók exportvolumene 68 százalékkal magasabb, importvolumene 15 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az exportoldali növekedés mögött a természetes és mesterséges gáz volumenváltozása áll, az importoldali csökkenés oka pedig a villamos energia behozatalában regisztrált jelentős visszaeséssel magyarázható. Az energiahordozók volumenének alakulása a kivitelben 2,1 százalékponttal visszafogta a teljes export csökkenését, a behozatalban ugyanakkor 1,8 százalékponttal gyorsította a teljes import visszaesését.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 4,8 százalékkal kisebb, a behozatalé 2,1 százalékkal nagyobb lett. Az export csökkenését főleg a gabona és gabonakészítmény, az import növekedését pedig a dohány és dohányáru árucsoport volumenváltozása okozta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes exportforgalom csökkenését 0,4 százalékponttal erősítette, az import volumencsökkenését pedig 0,1 százalékponttal lassította.

Kikkel kereskedtünk?

Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel volumene 4,8, az onnan érkező behozatalé mindössze 0,1 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi mérleg 269 millió euróval romlott, 500 millió eurós többlet keletkezett. Az export 74, az import 72 százalékát bonyolította le Magyarország ebben a viszonylatban.

Az EU-s tagállamokon kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 7,7 százalékkal bővült, a behozatalé 27 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a relációban 1,0 milliárd euróval javult, 42 millió eurós passzívumot mutatott.