|
| MTI/EPA/Laurent Dubrule |
A Financial Times brit gazdasági lap az Aston Villa egy részének eladásával kapcsolatban közölt összesítésében rávilágított: az angol labdarúgó-bajnokság másodosztályában szereplő együttes tavaly óta már az ötödik európai klub, amelytől kínai tulajdonosai részben vagy teljes egészében megváltak.
Tony Hszia júliusban értékesítette többségi tulajdonát a birminghami klubban, amelynek szurkolói aligha képzelték, hogy a Kínai Kommunista Pártnak beleszólása lesz a 143 éves egyesület sorsának alakulásába - jegyezte meg a tekintélyes brit üzleti napilap.
Szigorodó szabályok
A távol-keleti országban 2017-ben szigorították a külföldi befektetésekre vonatkozó szabályokat, azóta csökkent vagy megszűnt a kínai tulajdonrész többek közt az AC Milanban, az Atlético Madridban, a Slavia Prahában, de még az angol bajnokság negyedik osztályában szereplő Northampton Townban is.
A tőkekiáramlás és a sokszor elhamarkodottnak ítélt befektetések miatt aggódó Kínában, a világ második legnagyobb gazdaságában tavaly augusztusban hoztak a külföldi beruházásokra vonatkozó új szabályokat. Az intézkedés nyomán a sportklubok, a mozik és az ingatlanok korlátozás alá kerültek. Bankárok szerint elképzelhető ugyan, hogy zöld jelzést kapjanak az ilyen külföldi befektetések, de csak akkor, ha rendkívül észszerűnek tűnnek. Egyébiránt a hatóságok "erősen helytelenítik" őket - írta a lap, hozzátéve, hogy további eladásokra lehet számítani kínai részről.
2,5 milliárd dollárt hagytak itt
Kínai befektetők több mint 2,5 milliárd dollárt öltek az európai futballba 2014 és 2017 között, a felsorolt klubok mellett megvették többek közt az olasz Internazionalét, de más, kisebb egyesületeket is, például a francia másodosztályban. A rohamot csak fokozta, amikor Hszi Csin-ping kínai elnök 2015-ben nagyra szóló terveket jelentett be Kína felemelkedéséről a labdarúgás világában. A kínai kormányzat azonban hamar rájött, hogy a tőkekiáramlás nincs hasznára a kínai futballnak.
Ráadásul több kínai befektetőnek jelentős adósságok is a nyakába szakadtak a vásárlással: így volt ez az Aston Villa és az AC Milan esetében is. Li Jong-hong, aki tavaly áprilisban 740 millió euróért vette meg a milánói klubot Silvio Berlusconitól, épp ebben a hónapban vesztette el az irányítást felette az Elliot Management amerikai alapkezelővel szemben, mert nem tudott visszafizetni egy több mint 300 millió eurós kölcsönt. A Northampton kínai tulajdonosai mindössze kilenc hónap után adták el a klubot az előző tulajdonosoknak a szigorítások miatt. Az Atlético Madrid esete kissé eltérő: a Wanda csoport némi profittal adta el 17 százalékos tulajdonrészét februárban.
Szakértők felhívták a figyelmet, hogy 2022-ben Pekingben rendezik a téli olimpiát. A kínai befektetőktől pedig vélhetően elvárják, hogy inkább arra összpontosítsák erőforrásaikat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 312,99 pontos, 0,24 százalékos csökkenéssel, 132 855,51 ponton zárt kedden. 
