Az eddigieknél is határozottabban lép majd fel a NAV az adótartozásokat felhalmozó kft.-k vezetőivel szemben – hívta fel a figyelmet legújabb elemzésében a MAZARS. Noha többen úgy gondolják, hogy a korlátozott felelősség miatt a vezető tisztségviselők saját vagyonukkal nem, vagy csak részben felelnek a társaság döntéseiért, ez a gyakorlatban nem feltétlen így van.
„A fő probléma abból fakad, hogy az adóhatóság a kft.-k esetében gyakran tapasztalja, hogy a vállalkozások szándékosan nem teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Ennek oka, hogy úgy gondolják, hogy ha társaság nem rendelkezik lefoglalható vagyontárggyal, ügyeit készpénzben intézi és a magánszemélyekre vonatkozó felelőssége korlátozott, akkor az adóhatóság úgysem tudja majd behajtani a felhalmozott adótartozást. Ez azonban nem teljesen igaz” – mondta Dr. Orosz András, a Mazars együttműködő ügyvédi irodája, a Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa.
Ha fizetésképtelen lesz egy cég...
Tény, hogy a vezető tisztségviselő a társaság szerveként és annak érdekében jár el, azaz döntéseit a társaság határozatainak kell tekinteni. Ebből fakad az is, hogy a társaság hitelezői főszabályként még egyszemélyes társaságok esetén sem érvényesíthetnek igényt az egyszemélyi tag vagyonára, hiszen a jogviszony a hitelező és az önálló, tagoktól elkülönült jogalanyisággal bíró társaság között jött létre.
„Más a helyzet akkor, ha egy cég fizetésképtelenné válik és megkezdődik a felszámolása. Ebben az esetben ugyanis a bíróság vizsgálhatja a felszámolás időpontját megelőző időszakban a vezetők tevékenységét. Ha bebizonyosodik, hogy ügyvezetői tevékenységüket nem megfelelően látták el, és ezzel a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését, akkor bajban lehetnek az ügyvezetők. Ha ugyanis a képviselők felelősségét megállapítják, akkor az ügyvezetők magánszemélyként is teljes vagyonukkal felelnek a cég tartozásaiért” – mondta a jogász
Hitelezőként indíthat pert az adóhatóság is, és az elmúlt években ezt meg is tették: több mint 2000 felelősség-átviteli pert indítottak országosan. Ezek hatására milliárdos nagyságrendre becsülhető összegeket voltak kénytelenek a „korlátozott” felelősséggel rendelkező vezető tisztviselők megfizetni. Erre egyéb módon nem lett volna lehetősége a hatóságnak.
„Ezzel gyakorlatilag egyértelművé vált, hogy a korlátozott felelősség korántsem jelenti a kft.-k mögött álló magánszemélyek teljes »felelőtlenségét«. Azaz a költségvetési bevételek rovására piaci előnyöket szerző vállalkozások vezetői bírósági határozatok alapján személyesen lesznek kénytelenek megfizetni a jogszerűtlenül szerzett előnyt” – mondta Dr. Orosz András.
Sok vezető tisztségviselő mindezek ellenére is úgy gondolja, hogy ha nem tesz eleget a beszámoló készítési és letétbe helyezési kötelezettségének, illetve a társaság könyvelési anyagát eltűnteti, akkor elkerülheti a felelősségre vonást, hiszen az adóhatóság majd nem tud a vagyontárgyak és pénzek mozgásáról. A jogszabályok azonban az ilyen magatartást folytatók esetében már alapvetően a rosszhiszemű magatartást vélelmezik, azaz a tisztségviselők felelőssége automatikusan megállapíthatóvá válik.
Újfajta ellenőrzés
Az adóhatóság az idei évtől ráadásul már új típusú, úgynevezett perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat majd. Ezeknek a célja a perben bemutatható bizonyítékok begyűjtése lesz, amivel még könnyebben megállapítható lehet a vezető tisztségviselők hitelezői érdekeket károsító magatartása. Ezeknek a pereknek gazdaságfehérítő hatása lehet, hiszen ha az ügyvezetők saját vagyonukkal is felelnek egyes döntéseikért, az komoly visszatartóerőt jelenthet a hitelezők megkárosításával szemben. Ha a társaságot képviselők el szeretnék kerülni a személyes felelősségre vonást, akkor azt legbiztosabban jogkövető magatartással érhetik el.
A gazdasági törvényszerűségek természetesen eredményezhetnek fizetésképtelenséget jogkövető magatartás mellett is, ilyenkor nagy szerepet kap majd, hogy a vezető tisztségviselő a válságot miként kezeli. Ezért fontos, hogy valamennyi eljárásban részt vegyenek a társaság felelős irányítói, hiszen a távolmaradásukkal nem tudják elkerülni a várható jogkövetkezményeket.
Nem a magyar miniszterelnök dugja be a botot a küllők közé az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásának kérdésében. 
