Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit parlamenti ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ugyanakkor azt jósolta, hogy az eddig kétszer is nagy többséggel elutasított Brexit-megállapodást az alsóház a jövő hétre tervezett harmadik szavazáson is elutasítja. A Sky News-nak nyilatkozva Corbyn utalást tett arra, hogy a Labour ebben az esetben bizalmatlansági indítvány nyújthat be a kormány ellen. A Munkáspárt tavaly már kezdeményezett egy bizalmi szavazást May kormánya ellen, ez a kezdeményezés azonban akkor elbukott.
Csak akkor szavaznának, ha van esélyük
Ma mindazonáltal a brit kormány két minisztere is egyenes utalást tett arra, hogy a jövő héten csak akkor lesz újabb szavazás a Brexit-egyezményről, ha addig sikerül biztosítani az elfogadáshoz szükséges alsóházi többséget.
Theresa May a Sunday Telegraph című lapnak írt cikkében tisztességes kompromisszumra kérte a képviselőket. May szerint ugyanis ha a parlament a jövő heti EU-csúcsig nem tudja elfogadni a Brexit-egyezményt, Nagy-Britannia hosszú hónapokig nem tudna kilépni az EU-ból, ha valaha is egyáltalán kilépne.
A brit kormányfő a cikkben egyenes utalást tesz arra is, hogy jóllehet a megállapodás elfogadása esetén London június végéig kérné a nem egészen két hét múlva esedékes kilépési határidő meghosszabbítását, a kormány valójában ennél rövidebb halasztásra törekszik.
May úgy fogalmaz írásában, hogy ha a parlament megtalálja a módját a Brexit-megállapodás támogatásának a jövő hét második felében esedékes EU-csúcsértekezlet előtt, akkor Nagy-Britannia tavasszal ki tudna lépni az Európai Unióból, anélkül, hogy részt kellene vennie a májusra kiírt európai parlamenti választásokon.
Három hónapot halasztanának
Az alsóház csütörtökön fogadta el a Brexit elhalasztását célzó kormányzati beterjesztést. Az indítvány alapján a konzervatív párti brit kormány kezdeményezi az Európai Uniónál a kilépés törvényben rögzített jelenlegi, március 29-i határidejének június 30-áig terjedő meghosszabbítását. A kormány szerint azonban e viszonylag rövid, meghatározott ideig szóló halasztás akkor reális, ha az alsóház március 20-áig - a jövő heti EU-csúcs kezdete előtti nap végéig - elfogadja a Brexit-megállapodást.
Ebben az esetben a halasztás célja az elfogadott indítvány szerint az, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.
Theresa May már a csütörtöki szavazás előtt, a halasztási kezdeményezésről szóló indítványt beterjesztő alsóházi felszólalásában figyelmeztette a képviselőket arra, hogy ha a ház továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók először januárban, majd kedden ismét nagy többséggel elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség.
A Sunday Times által idézett kormányzati tisztviselők szerint ha az alsóház a szerdáig tervezett újabb, harmadik voksoláson elfogadná a Brexit-megállapodást, a kilépéshez szükséges törvényalkotási feladatokat a ház április 25-éig elvégezheti, és az új Brexit-határidőt május végére vagy június elejére lehetne kijelölni.
May miniszterei is kételkednek
Philip Hammond pénzügyminiszter szerint ugyanakkor nem teljesen bizonyos, hogy az alsóház a jövő héten egyáltalán szavaz a Brexit-megállapodásról. Hammond, aki a BBC politikai interjúműsorának vendége volt, nemmel válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy a kormányfő által kilátásba helyezett harmadik szavazást bizonyosan megtartják-e.
Mint mondta, a kormány csak abban az esetben terjeszti be újból szavazásra a Brexit-megállapodást, ha bízik abban, hogy ezúttal elegendő számú képviselő hajlandó támogatni az egyezményt.
Liam Fox külkereskedelmi miniszter a Sky News hírtelevízió vasárnapi műsorában szintén azt mondta, hogy a kormány csak akkor terjeszti be újból szavazásra a Brexit-megállapodást, ha a következő 48 órában olyan jelzéseket kap, hogy ezúttal át tudja vinni az egyezményt az alsóházon.
A képviselők januárban 230, a keddi második voksoláson 149 fős többséggel vetették az EU-val novemberben elért Brexit-megállapodást. Erről itt írtunk bővebben is a Privátbankár.hu-n. >>>
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kedden elutasította az amerikai elnök kérését, hogy Nemzeti Gárda katonákat vezényeljen Chicagóba. 
