|
| Fotó: Getty |
Friss és meglepő törésvonal alakult ki a környezetvédők között: egy fontos érdekképviseleti szervezet amellett ágál, hogy az elöregedő atomerőműveket nem bezárni, hanem feljavítani, és üzemben tartani kell az USA-ban. Ennek az ok, hogy az atomerőművek az alacsony széndioxid-kibocsátású energia legnagyobb forrásai az Egyesült Államokban, viszont ha bezárnák az elöregedett komplexumokat, akkor több helyütt sokkal nagyobb emissziójú szén- és földgázerőművekkel pótolhatják őket.
A Union of Concerned Scientists friss tanulmánya szerint az USA atomerőműi harmadának működése nem kifizetődő, illetve az intézmények bezárás előtt állnak. Viszont a szén- vagy földgázerőművekkel való pótlásuk az érdekképviseleti szervezet jelentése szerint 6 százalékos emisszió-növekedést hozhat az Egyesült Államokban.
"Egyre kevesebb időnk van arra, hogy megcsináljuk azt az emissziócsökkentést, amivel elkerülhetnénk a klímakrízis legrosszabb következményeit. Ha elveszítünk egy olyan alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrást, mint az atomenergia, az még a mostaninál is nehezebbé teszi a levegőből való széndioxid-kivonást. Az atomenergiának megvan a maga kockázata, nem tökéletes technológia, de muszáj kompromisszumokat kötni."
- mondta Steve Clemmer, a UCS-tanulmány kutatási vezetője.
Az ENSZ emlékezetes, október elején megjelent klímaügyi jelentése szerint a világ nettó károsanyag-kibocsátásának 2050-re a nullára kell süllyednie, különben az egyre gyakoribbá váló hőhullámok, a szárazság, illetve az extrém időjárás és a tengerszint emelkedése miatt kialakuló áradások következtében az emberiség számára élhetetlenné válik a bolygó. Mindeközben az USA homlokegyenest ellenkező irányba halad, és Donald Trump elnök ki fogja léptetni az Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Az USA 60 erőművének közel 100 reaktora elöregedett. 2013 óta 5 erőmű zárt be, melyet a következő nyolc évben újabb 5 követ majd. Az amerikai atomerőműveket azért hagyják lerohadni, mert a földgázerőművek olcsóbban működnek. De az USA alacsony emissziójú energiájának felét az atomenergia teszi ki, ezért ez a trend nagyon aggasztó az károsanyagkibocsátás-csökkentő célok elérésére nézve.
Egyes államok más-más módon fogják pótolni a bezárt atomerőműveket. A kaliforniai Diablo Canyon erőmű 2025-re tervezett bezárása után valószínűleg megújulóenergiát termelő erőművek lépnek a helyébe, de Ohióban és Pennsylvaniában a gyenge tisztaenergia-szabályozások és a földgázgazdagság boítékolja a kevésbé zöld utat, és azt, hogy megugrik majd az emisszió.
Clemmer szerint a fő gond az, hogy bár a megújulók kipótolhatnák az atomenergia által hagyott űr jó részét, nincs elég idő arra, hogy az ENSZ által szükségesnek leírt célt elérjük, és 2030-ig megfelezzük az emissziót. Addig lehetetlen a kellő mértékben elterjeszteni a megújulókat.
Az atom új, barátságos arca
Az atomenergia-ellenesség a környezetvédő csoportok egyik legjelentősebb közös vonása, az erőművek veszélyeinek ecsetelésekor a csernobili és a fukusimai katasztrófát hozzák fel. Az USC nem környezetmentő társaság, és nem is volt soha a nukleáris energia militáns ellensége, az utóbbi időben ráadásul el is kezdték felemelni a hangjukat az atomermőművek nyitvatartása érdekében, mert azoknak is megvan a maguk előnye a klímaharcban. Jelentésük sok környezetvédelmi társaságot arra késztet, hogy felülvizsgálják elutasító nézeteiket az atomerőművek kapcsán.
Az atomenergia egyes ellenzői azonban hajthatatlanok maradnak. Dr. Gregory Jaczko, aki az Obama-kormány alatt volt az USA Nukleáris Regulációs Bizottságának elnöke azt mondta: "A(z) Union of Concerned Scientist modellje nem tükrözi az Egyesült Államok energiapiacának realitásait. A megújulók ára a vártnál gyorsabban esik, és egyes esetekben ezek a legkevésbé drága forrásai az elektromosságnak."
Jaczko szerint minden új atomerőmű felesleges pénzkidobás, helyette Nap- és szélenergiába kéne befektetni:
"Atomenergiát használni a klímaváltozás fékezésére olyan, mint amikor Dorothy útnak indult megkeresni Ózt, hogy repítse haza. Drága, csábító, de csak egy délibáb."
(Guardian)
Nagy Attila Tibor elemző szerint az amerikai elnök súlyos vereséget szenvedett, amikor a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította vámháborúját. 
