|
| Fotó: Getty |
Friss és meglepő törésvonal alakult ki a környezetvédők között: egy fontos érdekképviseleti szervezet amellett ágál, hogy az elöregedő atomerőműveket nem bezárni, hanem feljavítani, és üzemben tartani kell az USA-ban. Ennek az ok, hogy az atomerőművek az alacsony széndioxid-kibocsátású energia legnagyobb forrásai az Egyesült Államokban, viszont ha bezárnák az elöregedett komplexumokat, akkor több helyütt sokkal nagyobb emissziójú szén- és földgázerőművekkel pótolhatják őket.
A Union of Concerned Scientists friss tanulmánya szerint az USA atomerőműi harmadának működése nem kifizetődő, illetve az intézmények bezárás előtt állnak. Viszont a szén- vagy földgázerőművekkel való pótlásuk az érdekképviseleti szervezet jelentése szerint 6 százalékos emisszió-növekedést hozhat az Egyesült Államokban.
"Egyre kevesebb időnk van arra, hogy megcsináljuk azt az emissziócsökkentést, amivel elkerülhetnénk a klímakrízis legrosszabb következményeit. Ha elveszítünk egy olyan alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrást, mint az atomenergia, az még a mostaninál is nehezebbé teszi a levegőből való széndioxid-kivonást. Az atomenergiának megvan a maga kockázata, nem tökéletes technológia, de muszáj kompromisszumokat kötni."
- mondta Steve Clemmer, a UCS-tanulmány kutatási vezetője.
Az ENSZ emlékezetes, október elején megjelent klímaügyi jelentése szerint a világ nettó károsanyag-kibocsátásának 2050-re a nullára kell süllyednie, különben az egyre gyakoribbá váló hőhullámok, a szárazság, illetve az extrém időjárás és a tengerszint emelkedése miatt kialakuló áradások következtében az emberiség számára élhetetlenné válik a bolygó. Mindeközben az USA homlokegyenest ellenkező irányba halad, és Donald Trump elnök ki fogja léptetni az Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Az USA 60 erőművének közel 100 reaktora elöregedett. 2013 óta 5 erőmű zárt be, melyet a következő nyolc évben újabb 5 követ majd. Az amerikai atomerőműveket azért hagyják lerohadni, mert a földgázerőművek olcsóbban működnek. De az USA alacsony emissziójú energiájának felét az atomenergia teszi ki, ezért ez a trend nagyon aggasztó az károsanyagkibocsátás-csökkentő célok elérésére nézve.
Egyes államok más-más módon fogják pótolni a bezárt atomerőműveket. A kaliforniai Diablo Canyon erőmű 2025-re tervezett bezárása után valószínűleg megújulóenergiát termelő erőművek lépnek a helyébe, de Ohióban és Pennsylvaniában a gyenge tisztaenergia-szabályozások és a földgázgazdagság boítékolja a kevésbé zöld utat, és azt, hogy megugrik majd az emisszió.
Clemmer szerint a fő gond az, hogy bár a megújulók kipótolhatnák az atomenergia által hagyott űr jó részét, nincs elég idő arra, hogy az ENSZ által szükségesnek leírt célt elérjük, és 2030-ig megfelezzük az emissziót. Addig lehetetlen a kellő mértékben elterjeszteni a megújulókat.
Az atom új, barátságos arca
Az atomenergia-ellenesség a környezetvédő csoportok egyik legjelentősebb közös vonása, az erőművek veszélyeinek ecsetelésekor a csernobili és a fukusimai katasztrófát hozzák fel. Az USC nem környezetmentő társaság, és nem is volt soha a nukleáris energia militáns ellensége, az utóbbi időben ráadásul el is kezdték felemelni a hangjukat az atomermőművek nyitvatartása érdekében, mert azoknak is megvan a maguk előnye a klímaharcban. Jelentésük sok környezetvédelmi társaságot arra késztet, hogy felülvizsgálják elutasító nézeteiket az atomerőművek kapcsán.
Az atomenergia egyes ellenzői azonban hajthatatlanok maradnak. Dr. Gregory Jaczko, aki az Obama-kormány alatt volt az USA Nukleáris Regulációs Bizottságának elnöke azt mondta: "A(z) Union of Concerned Scientist modellje nem tükrözi az Egyesült Államok energiapiacának realitásait. A megújulók ára a vártnál gyorsabban esik, és egyes esetekben ezek a legkevésbé drága forrásai az elektromosságnak."
Jaczko szerint minden új atomerőmű felesleges pénzkidobás, helyette Nap- és szélenergiába kéne befektetni:
"Atomenergiát használni a klímaváltozás fékezésére olyan, mint amikor Dorothy útnak indult megkeresni Ózt, hogy repítse haza. Drága, csábító, de csak egy délibáb."
(Guardian)
Növekvő forgalom mellett emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten. Pénteken a BUX 125 061,81 ponton zárt. 
