A csigatempóban haladó védőoltási program miatt jelenleg beláthatatlan, hogy az oltási terv szerinti lista végén állók, akik a koruk és egészségügyi állapotuk miatt a legkevésbé veszélyeztetett csoportba tartoznak, mikor kerülhetnek sorra. A vakcinázás ütemének a rendelkezésre álló oltóanyagok (valamint az oltópontok befogadóképessége) szab korlátot, márpedig az elmúlt hetekben csak olyan hírek érkeztek, hogy a gyártók nem tudják teljesíteni a szállítói szerződésekben tett vállalásaikat.
Emiatt a 65 év alatti "átlagmagyarok" beoltása hónapokat csúszhat. Csakhogy lehetnek olyan élethelyzetek, amikor az oltottság különösen fontossá válik. Ilyen helyzet például, ha valakinek külföldön élnek rokonai, vagy ott vállalna munkát. Az Európai Unióban körvonalazódik egy terv arra, hogy vakcinaútlevél birtokában megkönnyítsék az oltáson már átesett személyek mozgását. Ez így együtt pedig azt eredményezheti, hogy az érintett csoport versenyhátrányba kerülhet a munkaerőpiacon, illetve mindenki másnál hosszabb türelmi időt kellene elfogadnia a privát szférájában, akár más nemzetek hasonló társadalmi helyzetű csoportjaihoz képest is.
Megoldás lehetne erre a helyzetre, ha az oltást lehetővé tennék a magánegészségügyi szolgáltatóknál. Ez nem lenne példa nélküli: a koronavírus-teszteket is elvégezhették ezek az intézmények, előbb szabadáras, majd hatósági áras díjszabás mellett. Amennyiben az oltási programban is helyet kapnának ezek a szolgáltatók, akkor meghatározott térítési díj ellenében azok is hamar megkaphatnák a vakcinát, akik az államilag megállapított oltási lista végén vannak. Ezzel nem borulna fel az oltási terv végrehajtása, de akinek lehetősége van rá, az önerőből gondoskodhatna a koronavírus elleni védelméről azoknál a szolgáltatóknál, amelyek tudnak oltóanyagot szerezni piaci forrásból (tehát nem az állam által lekötött mennyiségből). A regisztráció, illetve a nyomon követés mellett még biztosítani lehetne a szolgáltatóknál az oltás tényének rögzítését is az állami egészségügyi adatbázisokban.
Erről is megkérdeztük Gulyás Gergely minisztert a mai Kormányinfón. A kérdésünk így hangzott:
- Lehetővé teszik a magánegészségügyi szolgáltatók számára, hogy térítési díj ellenében beoltsák azokat, akik az oltási terv legvégén állnak, és hajlandóak lennének megfizetni a vakcina beadásának árát? A szolgáltatók vásárolhatnak vakcinát a gyártóktól?
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek az elvi lehetőségét nem zárta ki válaszában. A gyakorlati akadályok közt említette viszont, hogy jelenleg az államokon kívül más nem tud vakcinát szerezni a gyártóktól (utalva ezzel arra, hogy az államok közt is gyilkos verseny van az elegendő mennyiségek beszerzéséért). Hangsúlyozta továbbá, hogy "egyelőre kizárólag állami oltási program létezik, és ezen a sorrenden senki nem tud változtatni, pénzzel előbbre kerülni nem lehet".
PB-vélemény
E válaszból arra tudunk következtetni, hogy a kormány álláspontja szerint semmilyen módon nem lehet eltérni az oltási tervtől, nincsen alternatíva, az oltási terv mellett párhuzamosan nem épülhet ki piaci szolgáltatás (mint történt az egyébként a tesztelések esetében). Az a kitétele, hogy ezen pénzzel előrébb kerülni nem lehet, a kérdésünkből nem levezethető, mi ugyanis nem arra voltunk kíváncsiak, hogy meg lehet-e vásárolni az előbbre jutást a listán (ami vétség lenne), hanem arra, hogy aki nem akarja kivárni a sorát, beadathatja-e magánellátónál a vakcinát.
Mindenesetre úgy tűnik, a vakcina kapacitáskorlátja mellett az állami monopólium megőrzése is lehetetlenné teszi egyelőre a magánszolgáltatók részvételét az oltásban.
Ehhez a témához kapcsolódott második kérdésünk, amely a Pfizer szerződésének megtámadhatóságát firtatta. Lapunk már a múltkori Kormányinfón kérdezte erről a minisztert, aki akkor azt mondta, hogy a szállítások akadozása miatt nem lehet megtámadni az Európai Bizottság és a gyártó közti megállapodást, erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai is meggyőződtek, amikor e szempontból tanulmányozták a szerződést.
Azóta azonban több uniós tagállam is felháborodását fejezte ki, az olaszok perrel fenyegettek, miközben a gyártók egymás után ismerték ell, hogy csak késve tudnak eleget tenni a szállítási kötelezettségeiknek. Gulyás szerint azonban a kontraktusok megtámadásának lebegtetése pótcselekvés azon kormányok részéről, amelyek a saját népük elégedetlenségével kénytelen szembenézni odahaza. Ezzel szemben a magyar kormány "nem hetente, kapkodva változtatta a szabályokat" - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a Pfizer szerződésével szemben az Európai Bizottság tud fellépni, de a magyar kormány inkább olyan jogérvényestést ösztönözne, ami több vakcinát eredményez. Az Orbán-kormány tehát akkor támogatja a bizottság lépéseit, ha azáltal több lesz és gyorsabban érkezik az oltóanyag.
Más témában, a minimálbér-megállapodásról is küldtünk kérdést a Kormányinfóra. Erre az évre 4 százalékos emelésről született - nem teljeskörű - megállapodás, ami ráadásul éves szinten kisebb, mert először a februári bérekben jelenik meg az emelt összeg. De hogy lesz ebből felzárkózás az ausztriai bérszínvonal 80 százalékára a mostani évtized végére, úgy, hogy közben a térségbeli országokban ennél nagyobb mértékben emelték meg 2021-ben a minimálbért? Ez volt a kérdésünk, amire a miniszter azt válaszolta, hogy ha folytatni tudjuk az eddigi emeléseket, akkor elérjük azt a színvonalat. Alátámasztásul elmondta, hogy 2010 óta a minimálbér közel 130 százalékkal emelkedett, a garantált bérminimum pedig még ennél is jobban, 150 százalékkal.
Végül - részben visszakanyarodva az első témához - azt próbáltuk megtudni a minisztertől, hogy tervez-e külföldi nyaralást nyáron, és készül-e arra, hogy vakcinaigazolványra lesz szüksége az utazáshoz, szállásfoglaláshoz, kulturális programokon való részvételhez. Gulyás Gergely szerint ma nagy optimizmus kell ahhoz, hogy valaki már a nyári utazását tervezze. Ő sem tervezi egyelőre, de reménykedik ebben. Vagyis bízik benne, hogy nyáron lehet menni nyaralni.
Több százezer tonna marhahús vámmentes behozatalárról szóló megállapodást jelentett be Donald Trump amerikai elnök pénteken. 
