Hozzátette: az orosz erők számára nagy vereséggel végződött volna, ha megpróbálják fenntartani pozíciójukat Herszonban. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint, most Ukrajna van abban a helyzetben, hogy eldöntheti, mikor kezd tárgyalásokat Moszkvával, Borrell azt válaszolta: "Ukrajna majd eldönti, hogy mit tesz. A mi feladatunk az, hogy támogassuk ebben".
A főképviselő elmondta továbbá, hogy a külügyminiszeri tanácson döntést hoznak az ukrán hadsereg kiképzési missziójának elindításáról. A tervek szerint a misszió elindul, és néhány héten belül működőképes lesz, mintegy 15 ezer ukrán katonából álló csoportot képeznek ki Lengyelországban, a megbízatásban több uniós tagállam hajlandó részt venni - tette hozzá. Mint mondta, hétfőn nem születik döntés az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciókról, azonban jogi munka folyik az új célpontok vizsgálatával kapcsolatban.
Arra is kitért, hogy a külügyminiszterek várhatóan újabb szankciós csomagot fognak elfogadni az iráni tüntetések elnyomásáért felelős személyekkel szemben. Az EU nemrégiben szankciókkal sújtotta Teheránt az iráni gyártású drónok miatt, amelyeket az orosz hadsereg Ukrajnában vet be. Borrell szerint ezt nyilvánvaló bizonyítékok támasztják alá, arra viszont nincs bizonyíték, hogy Irán rakétákat szállítana Moszkvának.
Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor az Iránnal szemben bevezetni tervezett szankciókkal kapcsolatban azt mondta, az intézkedések fontosak, hogy határozottan jelezzék az iráni kormánynak, hogy drónok használata ukránok állampolgárokkal szemben megengedhetetlen. Az eszközök szállítását Oroszország számára le kell állítani - jelentette ki. Azokat, akik részt vettek a drónok eladásában, az uniós megszorító intézkedések hatálya alá kell helyezni - húzta alá a svéd tárcavezető.
Jean Asselborn luxemburgi miniszter a megbeszélésre érkezve megerősítette: az uniós külügyi tanács jóvá fogja hagyni az Iránnal szembeni szankciós csomagot. Az intézkedések "körülbelül harminc embert céloznak meg" - tájékoztatott.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter érkezésekor azt mondta, az iráni vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy a világ szemmel tarja az országot. Közölte: az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás újjáélesztését célzó tárgyalások megakadtak, ami - szavai szerint - "főként Teheránnak tudható be". Az atomalkura utalva ugyanakkor hangsúlyozta: még egy rossz megállapodás is jobb a semminél, az ugyanis alternatívát jelenthet egy nukleáris fegyverkezési versenyre az Öböl-térségben.
Az Oroszországgal fenntartott további kapcsolatokkal összefüggésben Schallenberg azt mondta, "a földrajz és a történelem nem fog változni". Kijelentette ugyanakkor: az atrocitások nem maradhatnak büntetlenül, mivel - mint mondta - "háborús bűnökről, emberiesség elleni bűncselekményekről beszélünk". Az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalásokkal kapcsolatban az osztrák külügyminiszter pedig úgy vélekedett: "nem hiszem, hogy most itt lenne ennek az ideje".
Az uniós külügyminiszterek ülésén megelőzően, amelyen részt vesz Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is, Schallenberg nem zárta ki újabb szankciók bevezetését Fehéroroszország ellen.
Gabrielius Landbergis litván külügyminiszer azt nyilatkozta, hogy az orosz magánszemélyekkel szembeni új szankciókra vonatkozó legújabb litván javaslatokkal kapcsolatban egyelőre nem kapott választ. Landsbergis hozzátette, hogy az az elképzelés, hogy "már nincs kit szankcionálni" nem állja meg a helyét, és előrelépéseket sürgetett a kilencedik uniós szankciós csomaggal kapcsolatban. (MTI)
„Németország visszatért” — jelentette ki Friedrich Merz miután pénteken megszerezte a kulcsfontosságú támogatást az adósságügyi megállapodáshoz. 
