Megszavazta hétfő éjjel a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak - egyelőre jogilag nem kötelező erővel - a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.
Az indítvány, amelyet a kormányzó Konzervatív Párt egyik tekintélyes alsóházi képviselője, Sir Oliver Letwin terjesztett be, gyakorlatilag kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a Brexit-folyamat irányítását, és maga próbáljon valamilyen alternatív Brexit-forgatókönyv mögé többséget felsorakoztatni, így igyekezve kitörni a jelenlegi patthelyzetből. Az indítványra - amelyet a parlamenti vita és a szavazás előtt Theresa May miniszterelnök nem támogatott - 329, ellene 302 képviselő voksolt. A kimutatás szerint a beterjesztést 31 konzervatív képviselő is megszavazta, dacolva saját kormányával.
A kormány ellenében jóváhagyott előterjesztés egyelőre arról intézkedik, hogy a szerdai alsóházi vitanap eredeti programját megváltoztatva a képviselők úgynevezett jelzésértékű - indikatív - szavazásokkal próbálnak kiutat keresni a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetből, úgy, hogy különféle alternatív Brexit-változatokat vitatnak meg és szavaznak is ezekről. Ez szinte példátlan a brit parlamentarizmus gyakorlatában, mivel rendszerint a kormány határozza meg, hogy milyen indítványokra biztosít parlamenti vitaidőt és szavazási lehetőséget.
Az indikatív szavazások célja annak kiderítése, hogy milyen indítványok elfogadásához biztosítható reális eséllyel parlamenti többség - ha sikerül egyáltalán olyan megoldást kidolgozni, amely köré konszenzus teremthető. Theresa May azonban már a Letwin-javaslat vitája és megszavazása előtti felszólalásában közölte, hogy ez "nem kívánatos precedens", emellett olyan megoldásokat is eredményezhet, amelyekről például az EU még tárgyalni sem lenne hajlandó. A brit miniszterelnök kijelentette: mindezek alapján nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja. Az indikatív képviselői szavazások valóban nem kötelezik a kormányt cselekvésre.
Hivatalosan egyelőre nem ismert, hogy a képviselők által kiharcolt szerdai vitanapon milyen alternatív Brexit-forgatókönyvek kerülhetnek napirendre, de az eddigi képviselői nyilatkozatokból következtethetően felmerülhet akár egy olyan Brexit-formula is, amely a kilépés után is vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot az Európai Unióval, vagy továbbra is érvényesítené az EU egységes belső piacának szabályrendszerét.
Mindez a jelenlegi uniós szabályok alapján azzal is járna, hogy a brit kormánynak változatlanul el kellene fogadnia a szabad mozgás alapelvét. London azonban elsősorban éppen a bevándorlás feletti ellenőrzés visszaszerzésének igényével érvelve kíván kilépni az EU vámuniójából és belső piacáról is. A londoni alsóház eddig kétszer utasította el igen jelentős - januárban 230 fős, két hete 149 fős - többséggel a kormány által az EU-val még novemberben elért Brexit-megállapodást.
A kormányzati oldal keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt. E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
A kormány eredeti szándéka az volt, hogy a megállapodást kedden harmadszor is az alsóház elé terjeszti szavazásra, ez azonban nagy valószínűséggel elmarad, miután Theresa May hétfői alsóház felszólalásában kijelentette, hogy "a dolgok jelenlegi állása alapján" továbbra sincs meg a többség a házban a Brexit-egyezmény elfogadásához.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
