Míg a parlamenti vita nélkül életbe léptetett deficitcsökkentő csomag elsősorban adóügyi intézkedésekkel - a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett különadókkal, a kisvállalkozók adóterheinek növelésével, ágazati adókedvezmények szűkítésével - akarja megfékezni a költségvetési hiányt, a pénteken elfogadott újabb rendelettel a kabinet a közpénzekből működő intézmények szokásos év végi költekezését próbálja megakadályozni.
Marcel Bolos pénzügyminiszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában rámutatott: tavaly a helyhatóságok év közben átlagosan havi 1,1 milliárd lejt (85 milliárd forint) költöttek saját működésükre, novemberben és decembereben azonban az átlag 4,3 milliárdra emelkedett. Hasonlóképpen a helyi beruházásokra fordított összegek átlagértéke év közben havi 1,4 milliárd lej volt, az év végén viszont elérte az 5 milliárd lejt - magyarázta a tárcavezető.
A hírügynökség szerint a pénteken elfogadott rendelet arra kötelezi a helyi hatóságokat és közintézményeket, hogy a november-decemberi időszakban kiadásaik ne haladják meg a január-szeptemberi időszak átlagát, korlátozza az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat, az önkormányzatok például nem finanszírozhatnak közpénzből fesztiválokat, koncerteket vagy ünnepségeket, kivéve ha erre adományokat és szponzorációkat szereznek.
Romániában a közpénzekből működő intézmények év végéig nem köthetnek új szerződést irodaszerek, fogyó eszközök, egyéb áruk és szolgáltatások beszerzésére, nem köthetnek karbantartási és üzemeltetési szerződéseket folyó javítások elvégzésére, nem köthetnek tanácsadási, szakmai képzési, társulási szerződést, nem rendelhetnek kiadványokat és dokumentációs anyagokat.
Az Agerpres megemlítette, hogy több polgármester bírálta a kormány tervezetét, amely szerintük ellehetetleníti a beruházások elvégzését, az átlagosnál magasabb költségének letiltása pedig gazdasági megtorpanásokat okozhat.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kormányülés elején elmondta: a takarékosságiintézkedések elkerülhetetlenek, Romániának tartania kell a konvergencia-programban vállalt hiánycélt, hogy ne veszélyeztesse az európai alapok, vagy helyreállítási alapok lehívását.
Ciolacu kiemelte: a megszorítások nem vonatkoznak a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, az egészségügyi szolgáltatásokra, az egészségügyi intézkedésekkel és programokkal kapcsolatos kiadásokra, valamint az egyetem előtti és egyetemi oktatási intézményekkel kapcsolatos kiadásokra. A rendelet nemcsak a költségvetési kiadásokat korlátozza, hanem az uniós források abszorpcióját is javítja: egy milliárd lejes hitelkerettel segíti azoknak az európai forrásokból finanszírozott beruházásoknak az elvégzését, amelyeket év végéig be kell fejezni - közölte a román miniszterelnök.
Szeptemberben 3,55 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya. A 2023-as költségvetésben meghatározott eredeti hiánycél 4,4 százalék volt, független elemzők pedig arra számítanak, hogy Romániában az éves deficit elérheti a GDP 6,8 százalékát. (MTI)
Mutatjuk az európai és a magyar tőzsdei adatokat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
