Azzal, hogy besoroztatná a 18–25 éves ukránokat is, a Nyugat tragikus hazárdjátékot játszik: feláldozná az ukrajnai társadalom jövőjét képviselő generációt, hogy időt nyerjen saját hibái kijavítására – írta Elena Davlikanova, a washingtoni Center for European Policy Analysis (CEPA) kutatóintézet munkatársa a Moscow Timeson megjelent cikkében.
Ezzel arra a sokak által osztott véleményre célzott, miszerint Európa döntéshozói a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után késlekedtek az orosz veszély valódi nagyságának felmérésével, a NATO tagországai pedig túlságosan ki lépésekkel növelték Ukrajna támogatását a 2022-es orosz agresszió után.
Mike Waltz, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója egy újságcikkben nemrégiben arról beszélt, hogy Ukrajnának le kellene szállítania a hadkötelezettség korhatárát 26-ról 18 évre. Arra hivatkozott, hogy a megtámadott országnak „all in” hozzáállással kellene küzdenie a demokrácia oldalán.
Az amerikai kormány más kezével verné a csalánt
A Moscow Times cikkírója szerint Washington ezzel az álláspontjával arra ösztönzi a kijevi vezetést, hogy áldozza fel az ukrán társadalom legfiatalabb hadra fogható részét, miközben annyi fegyvert küld az országnak, amennyiből éppen hogy csak el tudja nyújtani a védekező harcokat, soha nem lesz képes áttörést elérni a fronton.
Fotó: MTI/AP
Az új kormány ezzel csatlakozott elődje, a Biden-adminisztráció hasonló felvetéséhez, ami komoly ellenállást váltott ki az ukránok körében. Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója arról értekezett, hogy az ukrán hadsereg gondjai a harctéren a kevés élőerőből fakadnak, nem fegyverek hiányából.
Davlikanova szerint az ukránok azért kénytelenek lassan hátrálni 2023 végétől kezdve – a kurszik ellentámadást leszámítva –, mert a támogatásuk a „túl kevés, túl későn” rendje alapján érkezik.
A kölykök nem sokat érnének, ha a frontra küldenék őket
A Moscow Times idézi Olekszandr Kovalenko ukrán katonai elemzőt, aki szerint a 18-19 évesek frontra vezénylése nem sok katonai előnnyel járna. Ebbe a korosztályba Ukrajnában nagyon kevesen tartoznak és megroppannának az alatt a lelki nyomás alatt, amit a brutális harcok okoznak. Ella Libanova, az ukrán demográfiai intézet igazgatója úgy véli, hogy a tinédzserek elvesztése a háborúban demográfiai válságot okozna az országban a jövőben. A hanyatló születési adatok alátámasztják ezt. A 18–25 évesek korosztály megtizedelése esetén, Ukrajna olyan társadalommá alakulna át, amelynek van héja, intézményrendszere, de nincsen tartalma, azaz nem lennének olyan emberek, akik kitöltenék ezt a keretet. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna államfője ezért mondta azt, hogy több rakétára lenne szükség több katona helyett. Emellett a kijevi vezetés azért tartózkodhat a hadkötelezettség korhatárának csökkentésétől, mert azt tapasztalja, hogy a nyugati segítség vontatottan érkezik. Zelenszkij január elején egy interjúban azt mondta, hogy az USA 177 milliárd dollár értékű beígért támogatását kevesebb mint felét kapták meg. Hozzátehette volna, hogy nem áldozhatják fel országa jövőjét homályos támogatási ígéretek oltárán. (Források: Moscow Times, Kyiv Independent)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
