A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt statisztikája egész ritka és furcsa fejleményekről árulkodik a hazai munkaerőpiacon. Egyrészt az örömteli fejlemény, hogy a munkanélküliek száma szeptemberhez képest 23 ezer fővel 199 ezerre mérséklődött. Igaz, a jelenlegi állapot még mindig némiképp rosszabb, mint volt egy évvel ezelőtt, de a számok legalább javulást mutatnak. Az viszont már beárnyékolja az optimistának ható képet, hogy havi szinten a foglalkoztatottak száma is mérséklődött az adatok szerint. Szeptemberhez képest 31 ezerrel lettek kevesebben, 4,451 milliót közölt októberre a statisztikai hivatal.
Ez az egyirányú folyamat egyébként nem túl gyakori jelenség, mivel optimális esetben a két adatsor ellentétes irányokban mozog. Hisz logikus, ha a munkanélküliek száma mérséklődik, az annak eredménye, hogy munkát találtak az addig állást keresők. Jelenleg azonban úgy csökkent a munkanélküliek száma, hogy a foglalkoztatás nemhogy nem stagnált, de nagyobb számban mérséklődött is.
Ez a folyamat pedig arra enged következtetni, hogy a statisztika által mérhető számban voltak azok, akik úgy döntöttek, kivonulnak a munkaerőpiac aktív szegmenséből. Vagyis sem dolgozóként, sem munkát keresőként nem azonosítják magukat. Ennek alapesetben több oka is lehet a kilátástalanság, esélytelenség érzésétől kezdve az egészségügyi, családi okokig. Jelenleg azonban a koronavírus-járvány miatt bevezetett újabb, őszi korlátozások is hatottak a folyamatokra. A KSH is megjegyzi, elsősorban azoknak a száma növekedett az inaktívak körében, akik az ismételten bevezetett korlátozások miatt nem kerestek állást.
Így pedig a munkaerőpiac újbóli szűkülése kezdődött el, ám ez várhatóan a korlátozások enyhítésével párhuzamosan változni fog. Nem számíthatunk arra, hogy nagyon hosszú távon ilyen folyamatok jellemeznék a munkaerőpiacot.
Ezt a feltevést támasztja alá a statisztika gazdaságilag inaktívak számára vonatkozó része is. Havi változást nézve 53 ezer fős az emelkedés mértéke, aminek hatása még a háromhavi - hagyományosan közölt - átlagban is megmutatkozik. Augusztus-október vonatkozásában
- egy közel féléves csökkenő trendet megtörve az inaktívak 9000-rel lettek többen, 2,73 millióan voltak,
- a gazdaságilag aktívak száma ugyanilyen mértékben mérséklődött.
- A foglalkoztatottak száma 4,482 millió volt, 3000-rel kevesebb az előző időszaknál,
- a munkanélküliek száma pedig 6000-re csökkent, 202 ezren voltak háromhavi átlagban.
A KSH tájékoztatása szerint egyébként háromhavi átlagban a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók is kevesebben lette. Előbbiek száma 17 ezerrel, utóbbiaké pedig 25 ezerrel lett kevesebb.A foglalkoztatási ráta a 15-74 éves korosztályban 60,5 százalék volt, ez megegyezik az előző időszakival, és 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalék lett a korábbi 4,4 után, 2019 azonos időszakához képest pedig 0,8 százalékponttal magasabb.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
