Az előző hónaphoz viszonyítva - három hónap csökkenés után - 4,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban. A januári nyers adatnál a decemberi visszaesést nem számítva csak júniusban és augusztusban volt gyengébb a termelés a tavalyi évben, a kiigazított éves adat pedig a tavaly év augusztusi mélypontjával egyezik meg, ha a decembert szintén nem számítjuk.
A legnagyobb súlyú járműgyártás az előző havi 10,4 százalékos visszaesés után jelentősen emelkedett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában gyorsult a növekedés üteme a decemberi 1,4, illetve 3,3 százalékról. Tavaly 5,4 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző évi 3,5 százalék után. 2019 decemberében az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és 3,7 százalékkal az előző havitól.
A járműipar tavalyi kibocsátása 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor 0,2 százalékkal elmaradt az előző évitől. A villamosberendezések gyártása 14,3 százalékkal, a számítástechnikai cikkeké 6,8 százalékkal nőtt, az élelmiszeripar termelése 5,2 százalékkal emelkedett.
A múlt héten megjelent GDP-adatok szerint az iparban hozzáadott érték tavaly 5,0 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit és ezzel egy százalékponttal járult hozzá a 4,9 százalékos gazdasági növekedéshez. A negyedik negyedév gyengébb volt az átlagnál: a növekedés 3,2 százalékos volt, amivel az ipar 0,7 százalékpontot adott hozzá a 4,5 százalékos GDP-növekedéshez. Az ipari termelés januári részletes adatait március 12-én, jövő csütörtökön teszi közzé második becslése alapján a KSH.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
