Az urnáknál csak kevesen jelentek meg, és választási csalásokat is jelentettek, ami kihatással lehet az eredmények hitelességére és elfogadottságára. Ruhollah Navroz, a független panaszvizsgáló bizottság képviselője elmondta, hogy az ország minden részéből érkeztek a kifogások, egyebek között barátságtalan szavazóbiztosokról, működésképtelen rendszerekről és hiányos dokumentációról.
A független választási bizottságot vezető Hava Alam Nurisztáni ezzel szemben azt állította, hogy a korábbiakkal összevetve tisztességes választás zajlott. A bizottság két órával meghosszabbította a szavazóhelyiségek nyitvatartását, miután technikai problémák miatt néhány helyen később sikerült csak megkezdeni a voksolást.
A tálibok országszerte több szavazóhelyiséget támadtak meg, hogy ellehetetlenítsék a választást. A fővárosból, Kabulból, valamint Dzsalálábádból, Gániból és Kandahárból is incidenseket jelentettek, több tucatnyian megsebesültek, és legalább ketten meghaltak. Ugyanakkor a szigorú biztonsági óvintézkedéseknek köszönhetően sikerült megelőzni a sok áldozatot követelő, véres erőszakcselekményeket. Az elnökválasztásra a fenyegetések ellenére hozzávetőleg 9,7 millió szavazó regisztráltatta magát a mintegy 34 milliós országban.
A biztonsági erők több mint 70 ezer tagját mozgósították, és mintegy 30 ezren állnak készenlétben. Több mint 400 szavazóhelyiség ki sem nyitott a veszély vagy amiatt, mert a tálibok uralta területeken vannak, és a biztonsági erők további több száz bezárását rendelhették el. A nagyvárosokban jelentősen vagy teljesen korlátozták a járműforgalmat, főleg a teherautókét.
A független választási bizottság tájékoztatása szerint több mint 900 szavazóhelyiséggel nem sikerült kapcsolatot teremteni a csaknem ötezerből, és az egyelőre nem világos, hogy ezekben lezajlott-e a voksolás.
Az elnökválasztáson 18-an indultak, közülük négyen később visszaléptek. A két legfőbb esélyes a hivatalban lévő államfő, Asraf Gáni és a kormányfő, Abdulla Abdulla.
Az előzetes eredményeket várhatólag október 17-én teszik közzé, a végleges számokat pedig november 7-én hozzák nyilvánosságra. Ha egyetlen jelöltnek sem sikerül megszereznie a voksok több mint 50 százalékát, második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot kapó jelölt között.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
