A nyári hónapokban, július és augusztus között a szezonális hatásoknak megfelelően 12,7 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az előző háromhavi átlaghoz képest, míg egy év alatt 52 ezerrel 4711 ezerre nőtt, írja Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A rendszerváltás óta így először lépte át a 4,7 milliós szintet a foglalkoztatottak száma.
Kifejezetten pozitív, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon 62 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 14 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozók létszáma pedig mindössze 4 ezerrel emelkedett. A munkanélküliek száma az előző háromhavi átlaghoz képest 5,6 ezer fővel nőtt, azonban 34,4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest, így 3,4 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőtti 4,1százalékról.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma történelmi mélypont közelében, 231 ezer maradt, ami 14 ezer fős csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest. A nyilvántartott betöltetlen állások száma kismértékben, 67,2 ezerre csökkent.
A háború eddig semmilyen negatív hatással nem volt a hazai munkaerőpiacra, az év első felében pedig tovább fokozódott az akut munkaerőhiány szinte minden szektorban.
A következő hónapokban ennek megfelelően kettősség jellemezheti a munkaerőpiacot, mivel az elszálló energiaköltségek egyes szektorokban, ágazatokban átmeneti, vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethet, ami elbocsátásokat okozhat különösen a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, más szabadidős, kulturális, sportolással kapcsolatos szolgáltatások területén.
A kormány azonban munkahelyvédelmi programot tervez az érintett szolgáltatói ágazatokban, míg a termelésben, az ipar területén működő vállalkozásokat az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos átvállalásával igyekszik támogatni.
Kérdés, hogy a tervezett támogatások, ill. a számos területen továbbra is fennálló munkaerőhiány mennyire lesz képes ellensúlyozni az előbb említett negatív hatásokat.
Az év végén és a jövő év elején részben szezonális, részben az energiaválság negatív hatásai miatt emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban a jövő év közepétől újra csökkenhet. Idén 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre szintén 3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számítunk, áll a Bankholding elemzésében.
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
