Akár új alkotmány is születhet a dilemma miatt
Németországban elkerülhetetlen lehet egy új alaptörvény kidolgozása, ha az alkotmánybíróság arra a megállapításra jut, hogy a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) létrehozásáról szóló szerződés szétfeszíti a jelenlegi alkotmány határait. A karlsruhei bíróság szeptember 12-én közli az ügyben hozott döntését.
Az 1949-ben hatályba lépett alaptörvény sok történelmi fordulatot túlélt. Nem kellett módosítani például Németország újraegyesítése miatt és a német állampolgárokat a nemzetállami keretek közül kiemelő, őket az Európai Unió állampolgáraivá tévő Maastrichti szerződés miatt sem. Akkor sem kellett megváltoztatni, amikor a nemzeti fizetőeszközt, a márkát felváltotta az euró.
A fiskális paktum és az ESM-et létrehozó szerződés beillesztése a német jogrendbe viszont azzal járhat, hogy új alaptörvényt kell alkotni, mert a két szerződés olyan problémákat vethet fel, amelyeket nem lehet alkotmánymódosítással megoldani - fejtette ki Mattias Kumm alkotmányjogász. A berlini Humboldt egyetem és a New York School of Law kutatója egy újságíróknak tartott berlini háttérbeszélgetésen rámutatott: a német alkotmányban vannak úgynevezett módosíthatatlan tételek, vagyis olyan elemek, amelyeken nem lehet változtatni az alkotmány módosításával, hanem csak újrafogalmazni lehet egy új alaptörvényben.
Összeférhetetlen lehet az ESM az egyik alaptétellel
Az örökérvényűségi klauzulának (Ewigkeitsklausel) is nevezett szabály hatálya alá tartozik egyebek mellett az a tétel, hogy Németország a népszuverenitás elvén működő demokratikus szövetségi állam, és a nép közvetett módon, a képviseleti elven nyugvó rendszer szerint gyakorolja hatalmát. Az alkotmánybíróság arra a következtetésre juthat, hogy a fiskális paktum és/vagy az ESM nem fér össze ezekkel az elvekkel.
Az ESM-mel kapcsolatban az lehet probléma, hogy a német parlament az ESM forrásainak felhasználását csupán a válságkezelő rendszert működtető kormányzótanácson keresztül ellenőrizheti, az Európai Parlament pedig egyáltalán nem szólhat bele a rendszer működésébe. A karlsruhei bíráknak azt kell mérlegelniük, hogy a Németországnak csaknem 200 milliárd eurós terhet jelentő ESM felett kellően erős-e az alaptörvény előírásaiból következő demokratikus ellenőrzés, vagy pedig az európai integráció ezzel az új válságkezelő rendszerrel szétfeszíti az alaptörvény kereteit. Ebben az esetben újra kellene fogalmazni az örökérvényűnek szánt elveket, tágabb teret adva az uniós együttműködésnek - fejtette ki Kumm.
Az Európai Bizottság túl nagy hatalmán akadhat el a terv
A fiskális paktummal kapcsolatban az Európai Bizottság szerepe vet fel alkotmányossági kérdéseket. A szerződés az EB-nek széles hatáskört biztosít a tagországi államháztartás felett, a brüsszeli bizottság ellenőrzi a költségvetési törvény összeállítását és végrehajtását, és akár meg is büntetheti a deficitszabályok ellen vétő országokat, holott a költségvetés megalkotásának és ellenőrzésének joga klasszikus parlamenti hatáskör, amelyet csorbít a szerződés. Ráadásul az EB demokratikus legitimitása viszonylag gyenge, hiszen a vezetője nem demokratikus választás alapján kerül posztjára, hanem a tagállami kormányfők megállapodásával. Az alkotmánybíróságnak itt is abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy mindez belül marad-e az alaptörvény alkotta kereteken, vagy pedig túlterjeszkedik azokon.
|
| Bundestag |
A szakértő szerint az alkotmánybíróság korábbi döntéseiből következően leginkább arra lehet számítani, hogy a testület megállapítja: az európai egységfolyamat a két új szerződéssel elérte, de még nem haladja meg az alaptörvény határait, ha erősítik a demokratikus ellenőrzést, például előírják, hogy az ESM-re vonatkozó valamennyi döntéshez meg kell szerezni a Bundestag - a német parlament alsóháza - hozzájárulását.
A háttérben már készülhet az új alkotmány
Ugyanakkor a német politika láthatóan készül arra az esetre is, ha elkerülhetetlenné válik egy új alaptörvény kidolgozása - mondta Mattias Kumm. Szerinte a lakosság felkészítését szolgálják azok az utóbbi hónapokban egyre többször elhangzó megjegyzések, amelyek szerint hamarosan - a második világháború utáni német történelemben páratlan módon - népszavazásra lehet szükség, és meglehet, hogy a referendumon egy új alkotmányt kell majd megerősíteni. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter például egy júniusi interjúban arról beszélt, hogy az EB-t a nemzetállami kormányok fölé rendelt uniós kormánnyá kell alakítani, ez a reform pedig alkotmányozási folyamatot indít el Németországban, és az így létrejövő új alaptörvényt népszavazással kell majd megerősíteni - idézte fel a szakértő.
A német törvényhozás június végén fogadta el a fiskális paktum és az ESM létrehozásáról szóló szerződés ratifikációjáról szóló törvényeket. A jogszabályok miatt számos alkotmányjogi panasz érkezett az alkotmánybírósághoz, több politikus és szervezet pedig sürgősségi kérelmet is benyújtott, indítványozva, hogy a testület úgynevezett ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg az államfőnek a törvények aláírását, vagyis a jogszabályok hatályba léptetését, amíg tart a panaszok elbírálása. Az alkotmánybíróság szeptember 12-én teszi közzé a sürgősségi kérelmekre vonatkozó döntését.
Az ukrán elnöknek tetszik az amerikai felvetés.
