A kormányzati szektor 2015. I. féléves hiánya az előzetes adatok szerint 184 milliárd forint, a GDP 1,1%-a volt. Ez lényegesen alacsonyabb, mint amit tavaly mért az első félévben KSH: 324,4 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal jobban állunk, mint egy éve ilyenkor.
A KSH szerint ez annak köszönhető, hogy a bevételek sokkal jobban nőttek, mint a kiadások.
Ugrottak a bevételek
A bevételek 8,5%-kal növekedtek. Bővültek a társadalombiztosítási hozzájárulások (5,3%), a termelési és importadók (4,0%) – ezen belül az áfabefizetések 7,5%-kal nőttek –, valamint a jövedelemadó-bevételek (3,5%). Az egyéb bevételek – elsősorban az EU-alapoktól kapott támogatások növekedése miatt – 29,0%-kal emelkedtek.
A kiadások 3,6%-kal növekedtek, ezen belül a legnagyobb növekedés (26,8%) az uniós támogatásokból megvalósuló beruházásoknak tulajdoníthatóan a felhalmozási kiadásokban következett be. A munkavállalói jövedelem 8,5%-kal emelkedett. A kamatok 7,2, a folyó termelőfelhasználás 3,7%-kal csökkentek, a pénzbeni társadalmi juttatások pedig lényegében változatlanok (0,1%) maradtak.
A második negyedévben szinte eltűnt a hiány
Az első féléves javulás a második negyedévben kimutatott igen kedvező adatoknak köszönhető: a második negyedévben mindössze 23,1 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya, ez a GDP 0,3 százaléka - ez 280,3 milliárd forinttal, illetve 3,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A bevételek 9,2 százalékkal nőttek egy év alatt, a kiadások 1,4 százalékkal kerültek feljebb.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
