Sajtóértesülések szerint a Trump kormányzat csökkenteni szeretné Magyarország függését az orosz energiahordozóktól, s azt javasolja, hogy helyette amerikai LNG-t és nukleáris technológiát vásároljunk – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Ez egybevág a szuverenitást előtérbe helyező gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillérével: az energiafüggetlenség megteremtésével. Európa összességében energiaszegény kontinens, Norvégiát kivéve minden ország nettó importőr. Az energiatermelésen belül az elektromos áram területén már előfordulnak nagy nettó exportőrök, mint például Franciaország és Svédország. Hazánk szempontjából elsősorban a következő években működésbe lépő akkumulátorgyárak, illetve összeszerelő üzemek megnövekedett kereslete miatt kulcsfontosságú terület lett az elektromos áram jövőbeni biztosítása.
A GKI kiemelte, Magyarország Európa második legnagyobb nettó áram importőre volt Olaszország mögött 2023-ban, és az elmúlt 10 év mindegyikében a top 5-ben szerepelt. Emellett Litvánia és Portugália számítottak a legnagyobb nettó áram importőr országoknak, akikhez 2023-ban Németország is csatlakozott. A nominális értelemben számított nettó importigény mellett azonban érdemes a teljes áramfelhasználáshoz is viszonyítani a nettó behozott áram mértékét, ezzel a gazdasági teljesítménnyel arányosan vizsgálni a kitettséget.
A végső villamosenergia felhasználás nettó importigénye alapján Magyarország az EU-ban a negyedik helyet foglalja el, és csak olyan kisebb országok előzik meg, mint Luxemburg, Észtország és Litvánia. Ugyanakkor a V4 országok közül messze a legnagyobb nettó áramimportőrnek minősül hazánk – tette hozzá az intézet. A jövőben azonban a villamosenergia kereslet várhatóan növekedni fog a fokozatosan üzembe álló akkumulátor-gyárak és összeszerelő üzemek többlet energiaigénye miatt.
Mint írták, a debreceni CATL gyár (első üteme 1640 GWh, a teljes kiépülést követően 4100 GWh lesz az áramigény), a szintén Debrecenbe települő BMW gyárnak akkumulátort gyártó Eve power 1120 GWh, az ácsi katódgyár 1000 GWh, míg a szegedi BYD 238 GWh éves áramigénnyel rendelkezik. Ezek az üzemek 2028-tól évi 6460 GWh többlet keresletet generálnak, ami a 2023-as nettó végső áramfelhasználást 15,5 százalékkal növeli. A nagyberuházások mellett több, kisebb akkumulátorgyár is épül, amelyek az energiaigényt tovább emelik. Az MVM a várható kereslet miatt 3 gázmotoros erőművet épít 2028-ig. Ezekből 2 meglévő erőművek kiváltását (az egyik ezek közül a Mátrai Erőmű) szolgálják vagy a megújulók szabályozásában vesznek részt, míg egy a többlet felhasználást elégíti ki. Mivel ezek az erőművek gázt használnak fel, ezért az energia import várhatóan tovább emelkedik – emelte ki a GKI.
Ezen beruházások ezért tovább növelik hazánk energiakitettségét, amely már így is az egyik legnagyobb Európában. A kifejezetten energiaigényes termeléshez szükséges erőforrásokat hazánknak további importból kell fedeznie annak érdekében, hogy a három műszakban üzemelő vállalatok termelését zökkenőmentesen biztosítani tudja a jövőben. Ugyanakkor ez kiszolgáltatottá is teszi hazánkat az energia beszállítók irányába. Így a diverzifikáció, az egyoldalú orosz, vagy éppen posztszovjet államok irányából az egyéb források irányába való gyors elmozdulás szükséges a szuverenitásunk biztosításához. Ez különösen igaz az olaj-, de részben a gázpiacra is. Erre az átállásra uniós források is rendelkezésre állnak, így a terheket nem csak hazánk viselné – teszi hozzá a GKI.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,41 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
