A kormányfő szerint alapelvként fogadták el azt, hogy a költségvetési hiány csökkentésének terhét elsősorban az államnak kell magára vállalnia, nem pedig az állampolgároknak vagy a versenyszférának.
A takarékossági intézkedések közül 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az "indokolatlan" pótlékok eltörlését, valamint intézmények összevonását és felszámolását emelte ki. Csökkentik a vezetői tisztségek számát a közintézményekben, korlátozzák a vezetői juttatásokat az állami vállalatoknál, és szigorúbb teljesítmény-ellenőrzést vezetnek be az állami hatóságoknál - sorolta a kormányfő Facebook-bejegyzésében.
A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes (468 milliárd forint) megtakarítást szándékoznak elérni. Ugyanilyen mértékben tervezik növelni a költségvetési bevételeket is. Ciolacu szerint nem fogják többé "nevetséges áron koncesszióba adni az állam tulajdonában lévő természeti erőforrásokat", és a haszonbérleti díjakat az inflációs rátához igazítják. Eltörölnek továbbá bizonyos adókedvezményeket is - közölte a miniszterelnök, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
A PNL elnöke valamivel több tervezett intézkedést felsorolt, egyebek között azt, hogy megvonják az üdülési csekket a havi 10 ezer lejnél magasabb bérrel rendelkező állami alkalmazottaktól.
A költségek lefaragása érdekében 20 százalékkal csökkentik az államtitkári posztokat és 50 százalékkal a helyi vezetőket (megyei tanácselnököket, polgármestereket, megyei prefektusokat) kiszolgáló apparátus létszámát. Intézményösszevonásokat terveznek a parlament és a kormány alárendeltségébe tartozó hivatalok között, kiszerveznek bizonyos szolgáltatásokat, fontossági listát állítanak fel az állami beruházásoknál - részletezte Ciuca.
Csökkentik az állami vállalatok és intézmények igazgatótanácsainak létszámát, a tagságért járó illetményt, és a vállalatvezetők apparátusát. A parlament ellenőrzése alá rendelt közintézmények nettó nyereségére 80 százalékos adót vetnek ki, vezetőik bérét pedig a mindenkori miniszteri fizetés hatszorosára korlátozzák.
Ciuca is megerősítette, hogy a kiadások lefaragása, illetve a bevételek növelése révén 12 milliárd lejjel akarják csökkenteni az idei költségvetési hiányt.
Románia több mint 37 milliárd lejes deficittel zárta az első fél évet, ami a GDP 2,34 százalékát teszi ki. A 2023-as költségvetési törvény szerint az államháztartási hiányt idén a GDP 4,4 százalékára kellene leszorítani, de a bevételek elmaradtak a tervezettől, és a költségvetési tanács elnöke szerint a deficit növekedése év végéig akár a 7 százalékot is elérheti, ha a kormánynak nem sikerül megfordítania a trendet.
A szerkezet ukrán volt, de orosz beavatkozás állhat a háttérben. 
