A szegényes falvak ezreiből összenőtt Dzsakartának már jó 25 millió lakosa van, a jelenlegi fővárosba a közeli hegyekből számtalan folyóból áramlik a víz a tenger felé. Hogy súlyos probléma fenyeget, 2007 februárjában lett világos, amikor a tartós esőzések a város kétharmadát árasztották el, 80 ember vesztette életét az egyes kerületekben 7 méter magasságig emelkedő árvízben, emlékeztetett a Der Spiegel.
Szakértők megállapították az okot: a város süllyed, mégpedig gyorsuló ütemben. Míg Velence alatt évente mintegy 2 milliméterrel süllyed a talaj, Dzsakarta északi részén évi 25 cm-rel. Négymillió ember él már több, akár négy méterrel a tengerszint alatt, lakóhelyeiket csak nedvesedő falak védik.
Annak, hogy a város a világ leggyorsabban süllyedő metropolisa, politikai okai vannak: miközben Dzsakarta rohamosan fejődött, új lakosainak milliói számára nem teremtettek megfelelő infrastruktúrát. Csak a háztartások 60 százaléka van bekapcsolva a vízhálózatba, a lakosságnak mintegy a fele illegálisan fúrt kutakra támaszkodik, sok nagy építkezésen is engedély nélkül hozzák fel a vizet. Ezzel gyorsuló ütemben szivattyúzzák ki a talajvizet a város homokból és iszapból álló alapjából, az pedig omlik. A sok trópusi vihar sem tudja a víztárolókat feltölteni, mert Dzsakarta területének 97 százalékát aszfalt és beton-burkolat fedi, így a csapadék a tengerbe folyik.
Vízügyi szakértők szerint a városnak még 10 éve van, hogy megelőzze elsüllyedését. Ha ez nem sikerül, akkor Dzsakarta északi része, ezzel az indonéz gazdaság központjának nagy része eltűnik a Jáva- tengerben.
A kormány 2014-ben nagyszabású tervvel állt elő: 40 km hosszú gátat építenének, amely elválasztja a dzsakartai öblöt a tengertől és megvédi a mögötte elterülő várost. A költségek 35 milliárd eurót tennének ki, amit beruházók a gátra épített luxuslakásokkal, jacht-kikötőkkel tudnának fedezni. A partvidéken lakók és a halászok tiltakoznak a terv ellen, mert félnek, hogy kitelepítik őket, de ellenzik a gátat a környezetvédők is. Szerintük először a város folyóinak vizét kellene tisztítani, különben a gát mögött óriási bűzlő kloáka alakul ki, hiszen a szennyvíznek ma csak 2 százalékát derítik.
A hidrológusok véleménye szerint a lényeg a süllyedés megállítása. Az pedig egyszerű: meg kell állítani a talajvíz kipumpálását. Tokió 1900 és 1960 között 4 métert süllyedt. Amikor riadót fújtak, tíz éven belül megállították a folyamatot. Ezt kellene Jakartában is tenni, bevezetni a vezetékes vízellátást.
Eddig annyi történt, hogy Joko Widodo államfő most bejelentette: az ország új fővárosa Borneó szigetén lesz, oda, egy még meg nem nevezett városba helyezik át 2024-ig a kormányhivatalokat.
Ezzel kampányol a legesélyesebb párt, a sokadig előrehozott választást tartják vasárnap a balkáni országban. 
