|
| EPA/CHRISTIAN BRUNA |
Jelenleg északi szomszédunknál az a Peter Pellegrini irányítja a kormányt, aki korábban Fico miniszterelnök-helyettese volt, és a két politikus közt közel két évtizedes a munkakapcsolat. Bár Fico látszólag önkéntes távozása szép gesztus, csakhogy ahogy azt ő is kiemelte, nem megy messzire a tűztől, hanem a Smer-SD, a legerősebb kormánypárt (Irány – Szociáldemokrácia) fejeként továbbra is a koalíciós tanács tagja marad.
Az új szlovák kormányban viszonylag kevés változás lesz, a belügyi tárca élére keresik Robert Kalinák, valamint a kulturális tárca élére a szintén lemondott Marek Madaric utódját. Ugyancsak új minisztere lesz majd az igazságügyi tárcának, amelynek eddigi vezetője, a Most-Híd szlovák tagozatához tartozó Lucia Zitnanská kijelentette, hogy nem kíván feladatot elvállalni az új kormányban.
Ennyi nem lesz elég?
Ugyan látszólag egész komoly fejcseréket hozott a botrány, de ezt sem az ellenzék, sem a szlovák közvélemény nem találja elégségesnek.
Csökkent az előrehozott választások esélye, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kényszeríti ki az utca - mondta Richard Sulík, a pozsonyi parlament legnagyobb ellenzéki pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak vezetője, a szlovák belpolitikai válság egyik legerősebb hangadója. Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg Andrej Kiska államfő is, aki szerint a lemondásoknak nem kell elégséges jelzésnek lennie arra, hogy vége legyen a tüntetéseknek.
Tízezres tüntetések – mi jön most?
Mindeközben az országban nem csitulnak a tüntetések, míg az első - néhány ezres - tömegmegmozduláson még a kettős gyilkosság kivizsgálását és az országos rendőrfőkapitány, illetve az időközben posztjáról lemondott Robert Kalinák belügyminiszter távozását sürgették, a második rendezvény szervezőinek legfőbb követelése már a Robert Fico vezette kormány távozása volt.
|
| EPA/CHRISTIAN BRUNA |
A pénteki tömegmegmozduláson - amelyre egy nappal azután került sor, hogy Robert Fico lemondott - már a Smer-SD vezető képviselőinek a közéletből való távozását és előrehozott parlamenti választásokat követeltek. A demonstráción szlovák lapok szerint csak Pozsonyban 50 ezer ember vett részt, és a szervezők további 34 szlovák, és 25 külföldi városban ígértek tüntetéseket.
Azt, hogy a főleg fiatalokból álló tömegtüntetéseket ténylegesen komolyan kell vennie a szlovák kormánynak, mi sem mutatja jobban, minthogy a korábbi demonstrációk követelései megvalósulni látszanak. Ráadásul Szlovákiában az 1989-es, még a csehszlovák időkben lezajló „bársony forradalom” óta nem láttak hasonló méretű kormányzatellenes megmozdulást, akkor az akár 500 ezer fősre hízó békés tüntetés, és az egész országra kiterjesztett sztrájk hatására sikerült megbuktatni a kommunista pártot.
| Egy védhetetlen gyilkosság – részletek a Privátbankár.hu-n
A szlovák belpolitikai válság azt követően alakult ki, hogy február végén élettársával együtt meggyilkolták Ján Kuciak tényfeltáró újságírót, akit feltételezhetően a szlovák kormány és az olasz maffia kapcsolatainak vizsgáló cikkei miatt. Az üggyel mi is sokat foglalkoztunk, írásainkat itt lehet megtalálni. >>> |
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
