Egyik fő kérdésben sem sikerült érdemi előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalások e heti, harmadik fordulóján - jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója.
Az egyeztetéseket lezáró sajtóértekezleten Barnier úgy fogalmazott, hogy messze van még az, hogy a kereskedelmi tárgyalások megkezdését javasolhassa a brüsszeli testület a Brexit után bennmaradó huszonhetek vezetőinek.
Van, amiben haladnak
Elmondta, a mostani fordulón bizonyos kérdésekben sikerült továbblépni, áttörés azonban nem született egyik területen sem. A legnagyobb előrehaladást az ír-északír határellenőrzés ügyében tudták elkönyvelni, ami szakértők szerint a tárgyalások legkevésbé problémás pontja.
A főtárgyaló ezúttal is figyelmeztetett az idő szorítására, mint mondta, minden egyes nappal közelebb kerülünk az Egyesült Királyság kilépéséhez.
Barnier szerint a legfontosabb kérdés, hogy 2019. március 29-én rendezett kiválásra kerül-e sor, vagy megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A volt francia külügyminiszter az előbbi opciót közös érdeknek, az európai kontinens érdekének nevezte.
A britek nem aggódnak
David Davis brit Brexit-ügyi miniszter valamivel derűlátóbbnak tűnt. Hangsúlyozta, hogy több területen is konkrét előrelépés történt, nem csak egy kérdésben, mint Barnier szerint. Elismerte azonban, hogy a nézetkülönbségek továbbra is jelentősek a felek között.
A tárcavezető arra kérte az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben mutasson nagyobb rugalmasságot a folyamat felgyorsítása érdekében. A brit megközelítés jóval rugalmasabb és pragmatikusabb, mint az unióé.
Davis kijelentette továbbá, hogy országa eleget fog tenni a nemzetközi kötelezettségeinek, és nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességeinek is.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
