Eddig legalább kilenc ezer ukrán katona halt meg Kijev szerint

Anna Maljar ukrán védelminiszter-helyettes az Island TV-nek nyilatkozva bejelentette: edddig legalább kilencezer ukrán katona halt meg a harcokban. Pontos számot azért nem tudott mondani, mert nem ismert, hogy Mariupolban mennyien veszítették életüket - közölte az UNN ukrén hírügynökség. Kijev szerint ez a katonai veszteség nagyságrendekkel kisebb mint az orosz oldalon, ott ukrán számítások szerint 56060 egyenruhás halt meg eddig. 

• Oroszország senkit sem fenyeget atomfegyverrel - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken a kubai rakétaválság 60. évfordulója alkalmából a moszkvai Diplomáciai Akadémián rendezett nemzetközi tudományos konferencia résztvevőihez intézett videoüzenetében.
• A német szövetségi kormány segíteni kíván az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás elől menekülő embereknek, menedékjogot kérhetnek Németországban. Ehhez ugyan el kell jutniuk Németországba, de erre továbbra is van lehetőség. A javaslatot a Bundestag több pártja is támogatja. 
• Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök közölte, hogy országában nem lesz semmiféle mozgósítás. A háborúba csak akkor lépnek be, ha meg kell védeni az országot - jelentette a Belta belarusz hírszolgálati iroda. A hírügynökség emlékeztet, hogy mióta Putyin elrendelte a részleges mozgósítást Oroszországban, a két ország határállomásain a belarusz határőrök alaposan ellenőrzik az orosz férfiak útiokmányait. 
• A svájci kormány bekérette a svájci orosz nagykövetet az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken pénteken kezdődött "álnépszavazás" miatt és közölte vele, hogy nem fogadja el azok eredményét sem. Közölték azt is: a kormány fontolóra vette, hogy az Európai Unióhoz csatlakozva Svájc is új büntetőintézkedéseket szabjon ki Moszkvára.
• Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a referendum biztonságát a szükséges szinten biztosították. Emellett arra figyelmeztetett, hogy ha a népszavazások számára kedvező eredménnyel zárulnak, akkor Oroszország a Donyec-medence és más területek visszafoglalására irányuló ukrán kísérleteket a saját területe elleni támadásnak fogja tekinteni.
•     
• Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a donyecki régióban lévő Kramatorszknál az ukrán 81. légimozgékonysági dandár több mint 220 katonája vesztette életét az orosz légierő nagypontosságú csapása következtében, Szlovjanszknál és Ozernénél több mint 100 külföldi "zsoldost" semmisítettek meg tűzérségi csapások. Zaporizzsja városnál több mint 190 fős veszteséget okoztak és 12 haditechnikai eszközt tettek üzemképtelenné.
• Az orosz harcászati légierő gépei, valamit a rakéta- és tüzérségi erők a Mikolajiv megyei Bezimenne és Ternive Podi közelében több mint 130 katonát öltek meg. Emellett négy vezetéspontra, 74 tüzérségi egységre, valamint 142 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek kötött három lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszert.
• Kazahsztánban megnőtt a szomszédos Oroszországból érkezők száma - írta jelentésében a Reuters.
• A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek - jelentette be pénteken az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose. A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében, és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek. Az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg, nemi erőszakot követett el és rosszul bánt az ukrán lakossággal.
•    
• Huszonhárom ország és egy civil szervezet kérte harmadik félként beavatkozását az Ukrajna által Oroszország ellen az emberi jogok tömeges és súlyos megsértése miatt indított eljárásba - közölte az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pénteken. A február 24-én indított háborúval összefügésben június végén kezdeményezett eljárásban Ukrajna egyebek mellett kifejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű támadásokkal vádolta meg Oroszországot, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt.
•     

(MTI, Reuters)