A Konasenkov által ismertetett hadijelentés szerint orosz ejtőernyősök elfoglalták a "nacionalisták" és a külföldi zsoldosok erődítményét Huta-Mezsihirszka (Guta-Mezsigorszkaja) település közelében, ahol egyebek között tíz Javelin rakétarendszert zsákmányoltak. Ezeket, mint mondta, a többi külföldi fegyverekkel együtt átadják a szakadár "népköztársaságok" csapatainak, amelyek folytatták előrenyomulásukat.
A beszámoló értelmében az orosz erők Kramatorszk közelében ukrán hangárokat semmisítettek meg, bennük négy Szu-25-ös harci repülővel, valamint egy Mi-24-es és öt Mi-8-as helikopterrel. Közölte, hogy az orosz légierő és légvédelmi erők a nap folyamán két ukrán repülőgépet, egy helikoptert és 13 drónt lőttek le, valamint 136 ukrán katonai létesítményt megtámadtak.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 156 drónt, 1306 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 127 rakéta-sorozatvetőt, 471 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1054 speciális katonai járművet veszítettek.
Eduard Baszurin, a donyecki "népi milícia" parancsnokhelyettes a Rosszija 24 hírcsatornán bejelentette, hogy a szakadár terület Moszkva segítségét kérte a hétfőihez hasonló rakétatámadások elhárításában. Egy Donyeck felett lelőtt, kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U rakéta darabjai hétfőn húsz ember halálát okozták és több mint harmincat megsebesítettek. A támadásért az orosz védelmi tárca az ukrán hadsereget tette felelőssé.
Baszurin szerint a szakadár erők által bekerített Mariupol lakói a súlyos harcok miatt továbbra sem tudnak szabadon távozni a humanitárius folyosón keresztül. Az evakuálás megvalósíthatatlansága miatt az ukrán felet hibáztatta. A donyecki hatóságok közleménye szerint ukrán belövés miatt kedden 294 bányász rekedt a Szkocsinszij bányában. A helyszínre bányamentőket vezényeltek.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos Telegram-bejegyzésben közölte, hogy kész bármilyen formátumban együttműködni az Ukrajnában fogságba esett orosz katonák hazajuttatása érdekében. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ukrán hivatali partnere Ljudmila Deniszova elzárkózott a tárgyalásoktól.
Moszkalkova a fogságba esett orosz katonák rokonaira hivatkozva azt állította, hogy a foglyok ellen a zsarolás és megfélemlítés eszközét alkalmazzák, és arra kényszerítik őket, hogy oroszellenes gyűléseken vegyenek részt. Azt is mondta, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten fogva tartott ukrán katonákkal szembeni bánásmód megfelel az 1949-es genfi egyezménynek. Korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész nem zárta ki egy fogolycsere lehetőségét.
A TASZSZ hivatalos forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a Moszkva által függetlennek elismert szakadár területekről "és Ukrajnából" csaknem 260 ezer menekült, köztük 56,5 ezer gyerek érkezett Oroszország területére. A tájékoztatás szerint 33 ezren nem a Donyec-medencei "népköztársaságokból" jöttek. A menekültek elhelyezésébe 32 oroszországi régiókba vonták be, ahová vonattal szállítják el őket a határövezetből.
Az Interfax hírügynökség szerint vizsgálat indult az orosz Pervij Kanal orosz csatornánál, miután a hétfő esti híradó élő adásában egy nő a műsorvezető háta mögött feltartott egy háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felhívta a nézőket, hogy ne higgyenek a "propagandának" és a "hazugságoknak". Az adást a megszakították és a stúdiókép helyett felvételeket játszottak be.
Sajtóértesülések szerint a tiltakozó akciót Marina Ovszjannyikova, a Pervij Kanal Vremja című híradóműsorának szerkesztője hajtotta végre. Az adás megszakítása előtt az orosz és ukrán szülőktől származó Ovszjannyikova videoüzenetet rögzített, amelyben az Ukrajna elleni inváziót bűncselekménynek, Oroszországot agresszornak, Vlagyimir Putyin orosz elnököt felelősnek minősítette. Sürgette a testvérgyilkos háború azonnali leállítását és tiltakozó megmozdulásokra hívott fel. Emellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tévécsatornánál dolgozva sokáig terjesztette a Kreml "propagandáját".
Az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a szerkesztőnőt a rendőrség őrizetbe vette. Moszkvában egyébként hétfőn a háború kezdete óta első ízben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) valakit hazaárulás címén. A férfit, a TASZSZ jelentése szerint J. N. Abramovot húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az ügy részleteit titkosították. (MTI
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
