|
| Megkezdődött a nemzegyűlési választás első fordulója Franciaországban. Fotó: EPA/Guillaume Horcajuelo |
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 47 millió választópolgár a parlament eddig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
Egy hónappal Emmanuel Macron elnökké választása után a felmérések szerint az államfő centrumpártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat, ami elengedhetetlen reformprogramja, mindenekelőtt a munkajogi reform elindításához.
Egy éve indultak, most kétharmaduk lehet
Az Ipsos közvélemény-kutatóintézet utolsó, szombaton nyilvánosságra hozott felmérése szerint a köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma, az LREM 31,5 százalékkal végezhet az élen az első fordulóban, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 22 százalékra számíthatnak a 17 százalékkal harmadik helyre várt Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. A radikális baloldal 11,5, míg az eddig kormányzó szocialisták alig 8 százalékos támogatottsággal történelmi vereséget szenvedhetnek. Francois Hollande előző, szocialista államfő pártja 2012-ben 30 százalékkal nyerte meg az első fordulót.
A jobboldali tábor továbbra is jelentős, de nagyon széttöredezett és megosztott, amióta ők adják a kormányfőt Édouard Philippe személyében. A Szocialista Párt tetszhalott állapotban van, az elnökválasztáson történelme legjobb eredményét elérő Nemzeti Front pedig várhatóan nem tudja megismételni a sikert.
Előrejelzések szerint az LREM és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a második fordulóban 397-427 mandátumot szerezhet, ami kétharmados győzelmet jelentene.
Évtizedek óta nem látott fordulat érik
Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselőknek több mint negyven százaléka nem jelölteti magát újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.
A kezdő politikusnak számító Emmanuel Macron elnökké választásával a franciák a politikai élet teljes megújításnak vágyát fejezték ki. Az új államfőnek azonban azzal a nehézséggel kell küzdenie, hogy a pártja képviselőjelöltjeinek többsége, mintegy 500-an a civil társadalomból érkeznek és politikailag tapasztalatlanok. Az LREM jelöltjei között csak 28 volt képviselő található, többségük korábban a szocialisták padsoraiban foglalt helyet.
|
Így választanak a franciák Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 7882-en mérettetik meg magukat. Átlagéletkoruk 48,5 év, 42 százalékuk nő. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat. |
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
