1709 milliárdot fizettek ki tavaly
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár elmondta: tavaly augusztusban a Miniszterelnökség megkezdte a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítását, egyebek között a egyszerűsítették pályázói terheket, könnyítették az elszámolásokat. A múlt évben 14 százalékkal túlteljesítették az éves kifizetések eredetileg 1500 milliárd forintban meghatározott összegét és 1709 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. Ezen belül csak decemberben 350 milliárd forint került a vállalkozásokhoz az Új Széchenyi Terv keretében.
Csepreghy Nándor beszámolt róla, hogy az elmúlt hónapokban több kihívással is meg kellett küzdeni, köztük a 2013. nyarán esedékes, mintegy 500-600 milliárd forintot kitevő forrásvesztés megakadályozásával, vagy a kifizetési problémákkal.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy sikerül lezárni a 13 operatív program felfüggesztését okozó "mérnökügyet" Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Johannes Hahn regionális politikáért felelős európai uniós biztos találkozóján, továbbá olyan elszámolási metodikát vezettek be, amelynek köszönhetően nullára csökkent a forrásvesztés veszélye. Így reális az a cél Magyarország számára, hogy 2015 végéig a 2007-2013. között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint fennmaradó része is megérkezzen - tette hozzá.
A túlvállalásokkal kapcsolatban a helyettes államtitkár kitért arra, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) 90 milliárd forintos túlvállalásról döntött korábban a kormány, a régóta húzódó kórházprojekt esetében pedig 50 milliárd forintos túlvállalást engedélyeztek, valamint újra feltöltötték az önerő alapot, amelyben az idén ismét 30 milliárd forint áll rendelkezésre az önkormányzatoknak, állami szervezeteknek pályázataik megvalósításához szükséges önerő megteremtésére.
Megnézték, ki lopta el az uniós pénzeket
Csepreghy Nándor beszámolt arról, hogy tavaly szeptemberben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megkezdte 2007-ig visszamenőleg a támogatást nyert projektek felülvizsgálatát annak megállapítására, hogy valóban a megjelölt fejlesztési célokra használták-e fel a pénzeket.
Magyarországon 2007-től 63 ezer fejlesztés valósult meg, ami mögött 45 ezer pályázó áll, és 4500 pályázót további körben kell vizsgálni - ismertette a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta: azokkal szemben, akik bizonyíthatóan "ellopták" a pénzeket a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket. Ez egyebek között jelenti a kifizetett támogatás visszakövetelését a kamatokkal együtt, továbbá ezek a cégeket illetve kapcsolt vállalkozásaikat kizárják a 2014-2020-as hazai és uniós forrásokból.
Idén is jók vagyunk az Uniónál
Az uniós egyenlegünk idén is meglehetősen kedvező. A 2014-es költségvetés szerint 1735 milliárd forintot várunk idén az EU-tól, emellett jórészt közvetlen termelői támogatás formájában a költségvetésen kívül is érkezik 399,7 milliárd forint Brüsszelből, míg a magyar állam a tervek szerint 2014-ben 288,7 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez. Így a brüsszeli számlánk tervezett egyenlege 1846 milliárd forint lesz idén.
Úgy is mondhatnánk: annyi pénzt kapunk Brüsszelből, amennyi a magyar társasági adóból 5 év alatt folyna be. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztés és a felzárkóztatás területén minden második forint az uniónak köszönhető. Korábbi összeállításunk: Mit adnak nekünk a Brüsszeliek? >>
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
