Európa véget fog vetni az orosz energiafüggőségnek, de ha ezt egyik napról a másikra tenné meg, az súlyos recesszióhoz vezetne - jelentette ki ma Olaf Scholz német kancellár.
"A szankcióknak nem szabad jobban sújtaniuk az európai államokat, mint az orosz vezetést
- fogalmazott Scholz a német szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.
A kancellár leszögezte: bár a háború rengeteg szenvedést hoz Ukrajnának, Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját országa jövőjét is lerombolja vele. "Azt már látjuk, hogy a szankciók működnek. És ez csak a kezdet, mert folyamatosan szigorítunk az intézkedéseken" - mondta Scholz.
Jóllehet, hangsúlyozta, hogy Kijev számíthat Németország segítségére, megismételte: Berlin nem támogatja az ukránok által szorgalmazott repüléstilalmi zóna bevezetését Ukrajna fölött, és csapatokat sem küld Ukrajnába az orosz erők ellen. "A NATO nem száll be a háborúba" - jelentette ki.
"Nyolc évtizeden át sikerrel kerültük el a háborút Európában, ennek így kell maradnia"
- tette hozzá.
Mindazonáltal elmondta, hogy Ukrajna számíthat Berlin segítségére, és példaként említette az Ukrajnának nyújtott német pénzügyi segélyt, a katonai szállítmányokat, valamint az Oroszországot sújtó kemény szankciókat is.
Hozzátette azt is, hogy már több, mint 230 ezer ukrán menekültet fogadtak be. "Világos, hogy szeretettel látjuk a menekülteket" - fogalmazott, egyúttal méltatta az emberek "soha nem látott szolidaritását" a menekültekkel.
Ugyanakkor hangsúlyozta: kormánya nem támogatja az orosz kőolaj, szén és földgáz bojkottját. Hozzátette, hogy Németország keresi a módját, hogy lerázza magáról az orosz energiafüggőséget, egyebek között új beszállítók felkutatásával és megújuló energiaforrások használatával.
Ha túl hirtelen állnának le az orosz termékek behozatalával, egész iparágak kerülnének veszélybe, és rengetegen veszítenék el állásukat - jelentette ki a német kancellár.
Nem fizet osztalékot az MBH Jelzálogbank. De ez nem feltétlenül rossz hír. 
