|
| Tuzson Bence (MTI Fotó: Marjai János) |
Az évente leadott vagyonnyilatkozatok alapján több honatyának is van érdekeltsége egy vagy több gazdasági társaságban is; van, amelyiknek egyedüli tulajdonosa, van, amelyik esetében rokonokkal, üzlettársakkal osztoznak a cégtulajdonlás felelősségén és eredményén is. Mind közül az egyik leginkább említésre méltó Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkárának egyik érdekeltsége. Az államtitkár a vagyonnyilatkozata és a cégadatbázis szerint is két társaság résztulajdonosa:
- a Tuzson Mérnöki Iroda Kft.-t a Biczi és Turi Ügyvédi Irodával,
- a Beta Consulting Kft.-t pedig Biczi Tamás Lászlóval közösen birtokolja.
A mérnöki tevékenységgel, műszaki tanácsadással foglalkozó Tuzson Mérnöki Iroda Kft. 2018-as éve nagyjából olyan volt, mint az előző. Az árbevétel néhány tízezer forinttal kevesebb volt, 4,17 millió forint, melyből a végére mégis a korábbinál több, 550 ezres nyereség maradt. Osztalékfizetésre nem került sor.
Ennél sokkal érdekesebb azonban Tuzson másik érdekeltsége, a Beta Consulting Kft. Az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással fő tevékenységként foglalkozó cég árbevétele még 2015-ben zuhant be: a 2014-es 20,6 millió forint után rendre 3,4-3,8 millió forint folyt be a kasszába, melyből 1,3-1,4 milliós adóalapot tudtak kimutatni. 2016-ban azonban történt valami rendkívüli, amire az amúgy igen szűkszavúra vett kiegészítő mellékletben sem tértek ki egyik évben sem. A legutóbbi három évben egy forint nyereség sem maradt a cégnél az eredménykimutatás szerint.
2018-ban a 3,81 millió forintos árbevételből - mely egyébként forintra megegyezik a 2017-essel - a költségek levonása után 1,41 millió forint adózás előtti eredmény maradt. Pont ugyanannyi, mint 2017-ben és 100 ezerrel több, mint 2016-ban.
Normális esetben ezt az adóalapot különféle növelő és csökkentő tényezőkkel szokták módosítani, majd az így kapott alapra vetítve határozzák meg a fizetendő adót. A Beta Consulting esetében azonban az elmúlt 3 évben az utolsó fillérig befizették az adóalapot az államkasszába. Vagyis az adózás előtti eredmény megegyezett a kimutatott adófizetési kötelezettséggel, erre pedig meglehetősen ritkán találni példát. Mondhatnánk akár azt is, hogy az államtitkár adózási morálja tökéletes, a teljes nyereségéről lemond az államkassza gyarapítása érdekében.
Persze valójában nem ilyesmiről lehet szó. Mivel a kiegészítő mellékletben egyik évben sem találtunk magyarázatot erre a kialakult helyzetre, levélben megkerestük a megadott e-mailcímen a társaság ügyvezetőjét, Tuzson Balázst, aki a cégkivonatban közzétett adatok alapján szinte biztosan közvetlen rokonságban áll Tuzson Bencével. Kérdéseinkre azonban a mai napig nem érkezett válasz, így egyéb lehetőség hiányában a számviteli ismeretek között keresgethetjük a lehetséges válaszokat.
Mint azt már írtuk, a leglogikusabb és legkézenfekvőbb lehetőség az, hogy az 1,41 millió forintos adózás előtti eredményt az adóalapot növelő tényezők húzták fel annyira, hogy végül a teljes eredményt az államkasszába kellett fizetni. Ilyen adóalap növelő tétel nagyon sok minden lehet, a teljesség igénye nélkül:
- a céltartalékképzés (ilyen nem történt),
- törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (erre sem utalnak a számok),
- tárgyi eszközök, immateriális javak állományból történő kivezetésekor a könyv szerinti érték (ilyen sem történt a mérleg szerint),
- elengedett követelés (ez is legfeljebb néhány ezer forint lehetett, a követelések állománya 17 ezer forinttal csökkent),
- valamint a nem vállalkozás érdekében felmerült költségek növelhetik az adóalapot.
Feltételezésünk szerint utóbbi jelenthet lehetséges magyarázatot a szokatlan jelenségre. Ide sorolható a 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, az elévült követelés miatti ráfordítás, off-shore cégnek kifizetett ellenérték, valamint bizonyos esetekben a véglegesen átadott pénzeszköz is, ha azt például olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.
Noha évek óta nincs kimutatott adózott nyeresége a Beta Consulting Kft.-nek, tavaly mégis sikerült osztalékot is kivenni a cégből. Az eredménytartalék terhére ugyanis 2 millió forint kifizetéséről határoztak Tuzsonék. Ilyenre legutóbb 2015-ben volt példa, akkor a teljes nyereséget kilapátolták, 2,1 millió forintot. 2014-ben pedig - amikor még jobban ment a cégnek - 12,1 milliós osztalékon osztozkodhattak a tulajdonosok.
Megszólalt a minisztérium a különös díjról. 
