Az adatok alapján a folyamat összefügg a járványveszéllyel, hiszen a 61 ezer szüneteltetésből 49 ezret március 1. után regisztráltak. Ezt követően, a hónap második felében egyre több, április 1-jén pedig kiugróan sok szüneteltetést jegyeztek be.
Az elemzés a vészhelyzet gazdasági hatásaival magyarázza a folyamatot, mivel azok közvetlenül érintik a személyes szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozókat. Kivételek akadnak ugyan, mint például a futárszolgáltatások, vagy a nyelvtanárok, akik online megoldásokkal folytathatják a munkájukat. A többség viszont azonnal érzékelték a keresletcsökkenés következményeit, főképp azok, akik nem tudnák a személyes érintkezést elkerülni - indokolták a visszaesést.
A KSH szerint a legtöbb szüneteltetés a fodrászat, szépségápolás területén fordul elő, arányaiban viszont leginkább a járművezető-oktatókat érintette. A szüneteltetések száma a leginkább érintett összes ágazatban a tavalyi többszörösére nőtt. A vállalkozói tevékenység újraindítása egyelőre nem általános, de már 12 ezren döntöttek a folytatás mellett, és májussal a szüneteltetések száma sem nőtt már olyan mértékben, mint előtte. A KSH ugyanakkor nem feltétlen tekinti kedvezőtlen döntésnek a szüneteltetést sem, hiszen - mint írták - a vállalkozó ezzel azt is kifejezi, hogy bízik a folytatásban. A hivatal arra számít, hogy júniusban tovább csökkenhet a szüneteltetett vállalkozói tevékenység száma - olvasható az összesítésben.
Az alapokba hullott az állampapír-piaci kamateső 
