Nincs kereslet a magyar mézre, a visszaeső európai kereslet és a magyarországinál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár konkurensek miatt áll a kivitel, és a tavalyinál gyengébb termés ellenére estek az árak, a méhészegyesület elnöke szerint az ágazatban a válság jelei mutatkoznak - írta a Világgazdaság kedden.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke elmondta: Magyarország exportorientált, még a gyenge termés mellett is minimum kétszer annyi mézet termelünk, mint a belföldi fogyasztás, és az exportárak határozzák meg a belső felvásárlási árakat is. Míg korábban azt szokhatták meg a magyar méhészek, hogy bármikor el tudták adni a terméküket, most nincs kereslet a mézre, és a forintgyengülés hatásait sem érzik, sőt csökkennek az árak - tette hozzá.
A vegyes méz - amely a belföldi bolti forgalom 80 százalékát adja - termelők részére átadott, kompenzációs felárral kiegészített felvásárlási ára kilogrammonként 580-600 forint, ez 542-561 forint nettó árat jelent. A világpiacon is a vegyes méz adja a tömeget, ebben a szegmensben pedig most az ukrán méz a meghatározó. Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke szerint az idén Ukrajnában 60-80 ezer tonna termésről beszélnek, és kilónként 2-2,1 eurós áron szállítják le az árut a vevőknek. A magyar vegyes méz ezzel szemben - 580 forintos felvásárlási áron, és még gyengébb forintárfolyamon is - 60-70 forinttal drágábban juttatható el ugyanazokhoz a vevőkhöz.
A konkurensek alacsony árain túl az is oka a kereslet visszaesésének, hogy az unióban csökkent a mézfogyasztás, és a piac telítettsége a hamisításoknak is betudható, ami 10-30 százalék többletterméket is kitehet - írta a Világgazdaság.
Megkapta az engedélyt a Mol. 
