Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője felidézte, hogy az árvízi védekezésben érintett 95 település mindegyike benyújtotta igényét a vis maior keretre, összesen 10 milliárd forintos támogatást várnak költségeik, káruk megtérítésére. Emellett a mezőgazdasági hivatalokhoz mintegy kétmilliárd forintos mezőgazdasági kárt jelentettek be a gazdák. Ezeket okozhatta az árvízi elöntés, buzgár, valamint maguk a védekező szervek - közölte.
Ehhez jönnek még a vízügy, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság és más állami szervek, továbbá a helyreállítás egyelőre pontosan nem ismert költségei. Összességében Bakondi György szerint az 51 milliárd forintos, felülről nyitott kereten "bőven belül maradnak" a védekezési költségek, hozzávetőlegesen 30 milliárd forint fölött lesznek.
A főigazgató megjegyezte: az, hogy a dunai árvízben érintett más országokhoz képest nagyságrendileg kisebb költségekkel lehet számolni, annak köszönhető, hogy nem volt gátszakadás, ezért nincs szükség újjáépítésre. Így az árvízi költségek védekezési költségek - hangsúlyozta.
Bakondi György úgy összegezte az árvízi védekezést: "megfelelő előrelátással, megfelelő műszaki, vízügyi szakértelemmel, magas fokú szervezettséggel és rendkívül széles társadalmi összefogással, óriási erőfeszítéssel egy sikeres védekezést folytattunk". Hozzáfűzte: természetesen tanulságokkal is járt az árvíz, ami feladatot ad a szakembereknek, hogy egy következő, esetleg akár nagyobb árvíz idején is biztosítani lehessen az ország védelmét.
Ekkora kárt okozott az árvíz az államnak
A június eleji ár- és belvíz miatt a települések, a gazdák, az állami szervek és a helyreállítás költségei összesen várhatóan 30 milliárd forint fölötti összeget tesznek ki - mondta Bakondi György árvízi helyreállítási miniszterelnöki megbízott pénteken az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az új személyi hitelek fele korábbi kölcsön kiváltására mehet. Mit nyerhetnek ezzel az adósok? 
