A KSH szerint a munkanélküliek száma az év második negyedévében 472 ezer volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi, 10,9 százalékkal. A foglalkoztatottak létszáma idén április és június között 3 millió 876 ezer volt, 67 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A részletekről korábbi cikkünkben olvashat.
A CIB Bank elemzője szerint az a tény, hogy egy év alatt 1.4 százalékkal javult és most 57.2 százalékos a foglalkoztatás, az egyértelműen a közmunka programnak köszönhető és ez szociális szempontból ugyan fontos, de a GDP-t nem növeli. Jobbágy Sándor felhívta a figyelmet, hogy ha a gazdaság visszaesik, akkor a munkanélküliség szezonális mutatója ugyan javulhat, de semmiképp sem tartósan. A magánszférára vonatkozó májusi jövedelmi adatok csökkenő foglalkoztatást mutatnak. Ebből Jobbágy Sándor azt a következtetést vonta le, hogy a most közölt 10,9 százalékos munkanélküliségi adat lehet, hogy a nyáron még egy-két tizeddel lejjebb megy, de az év egészében 11,4 százalék, jövőre 11,1 százalék körül alakulhat.
Az MKB Bank vezető elemzője is úgy véli, hogy a vártnál jobb második negyedévi munkanélküliségi adat és a javuló aktivitás a kormányzati közmunkaprogramnak köszönhető. Kondrát Zsolt szerint a 10,9 százalékos munkanélküliség valószínűleg az éves mélypont lehet, talán egytizeddel még javulhat, de az év hátralévő részében a mutató 11,0-11,2 százalék között alakulhat, az éves átlag pedig várhatóan 11,2 százalék lesz.
Észtország mellett nálunk nőttek a legjobban a lakásárak az elmúlt 14 évben az EU-ban. 
