|
| Forrás: A KSH adatai alapján GKI számítás |
Magyarország lakossága nyolc év alatt 2 százalékkal, 215 ezer fővel csökkent a KSH adatai szerint. Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Ez nem egyformán érinti a hazai településeket - emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte. A GKI friss összeállítása a belső migráció kérdését járja körül.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott
A GKI vizsgálata (amely az 500 fő feletti településeket mérte fel, térképükön az 500 fő alattiak fehér színnel vannak jelölve) arra jutott: jól látható, hogy az ország két, jól elkülöníthető részre bomlik: a népességnyerőkre és a lakosságvesztőkre.
A déli, dél-keleti és észak-keleti országrészen található településeken nagy népességcsökkenés történt. Kiemelik Miskolcot, ahol a legnagyobb volt a népességszám zuhanása (12 ezer fő). Budapest és környékén viszont látható, hogy növekedett a lakosok száma, ahogyan az észak-nyugati határszélen és a Közép-Dunántúl egy részén is. Kisebb növekedési pontok láthatóak még Kecskemét környékén is.
Oda megyünk lakni, ahol jó pénzt kapni
Egyszerű a képlet: ahol van munka és jó a fizetés, A teljes keleti és déli országrész településeit (leszámítva Szegedet, Debrecent és agglomerációit) elvándorlás, míg Budapest, Győr, Sopron és a környezetükben lévő településeket odavándorlás jellemzi. Tehát a lakosság jellemzően észak-nyugat felé mozog, amelynek fő magyarázó tényezői a munkalehetőségek és a bérek közötti különbségek.
|
| Forrás: A KSH adatai alapján GKI számítás |
Azt, hogy egy települést inkább az elvándorlás vagy a betelepülés jellemez, nagyban függ a környezettől, a kínált szolgáltatásoktól és a megélhetési lehetőségektől. Ezen belül kimagasló szerepe van a munkahelyek meglétének (van-e igény új munkaerőre), illetve az elérhető jövedelmeknek. Ez utóbbit közelíti az szja-bevallásokban megjelenő nettó jövedelmek nagysága. A következő térképen az egy szja-bevallóra jutó éves nettó reáljövedelem változását ábrázolták 2009-2015 között.
|
| Forrás: A NAV adatai alapján GKI számítás |
368 településen csökkentek (-77 ezer forint 6 év alatt reálértéken), legrosszabb esetekben (Kőkút, Tiszaberek és Boldogkőújfalu) 25%-nál nagyobb mértékben is, míg 96 településen stagnáltak az egy bevallóra jutó reáljövedelmek. Több mint ezer településen enyhe (+144 ezer forint reálértéken), míg 166 településen érezhető, évi 4% feletti növekedés volt (+424 ezer forint reálértéken). Ugyanakkor 38 településen több mint évi 10%-kal emelkedtek az átlag reáljövedelmek.
Volt rá 13 ezer milliárd forintunk, hogy felzárkóztassunk
Látható, hogy a jövedelemtöbblet kimagasló volt Budapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár környékén. Vagyis jellemzően éppen ott, ahová a vándorlási többlet irányult, tehát az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége és jobban lehet keresni.
Mindez annak ellenére, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezer milliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes területi terítésben. Vagyis az uniós támogatások csak részben érték el céljukat: a területi kohézió erősítését, a népesség helyben maradását a helyi foglalkoztatás bővítése révén - írja a GKI.
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
