A japán gazdasági teljesítmény 17 hónapja a leggyorsabb ütemben nőtt januárban az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet kompozit beszerzésimenedzser-indexének (BMI) előzetes értékei alapján.

2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettő átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2025 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.

Megelőzte a Volkswagen a Teslát az európai elektromosautó-piacon: már ők adják el a legtöbb járművet ebben a kategóriában. A belső égésű motorral ellátott autókból visszaesett az eladási szám a német autógyártónál, de így is vezető szerepet tudtak betölteni.

A magyar államadósság jelenleg a befektetésre ajánlott kategória alsó határán található. A három nagy hitelminősítő közül az egyiknél (S&P) már csupán egy lépés választ el minket a befektetésre nem ajánlott besorolástól. A GKI számba veszi a lehetőségeket.

Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.

Az amerikai GDP-növekedés a korábban becsültnél magasabb lett a tavalyi harmadik negyedévben.

Az elemzők növekedést vártak a dél-koreai gazdaságban az utolsó negyedévben, de a GDP negyedéves alapon csökkent.

Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, 4123 milliárd volt az eredeti terv.

Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.