A bírák úgy döntöttek, hogy az őszi, úgynevezett félidős választásokon - amikor újraválasztják a szövetségi képviselőház egészét és a szenátus harmadát - nem szerepelhet népszavazási kérdésként a szövetségi állam felosztására tett javaslat.
Döntését a legfelsőbb bíróság azzal indokolta, hogy a népszavazás kezdeményezését illetően komoly fenntartások merültek fel. A bíróság leszögezte: a kérdés népszavazásra bocsátása potenciálisan nagyobb kárt jelentene, mint elhalasztása egy következő választásra.
A Sacramento Bee című helyi lap információi szerint egy környezetvédő szervezet és ügyészek érveltek amellett, hogy az állam felosztásáról történő népszavazás a kaliforniai alkotmány revízióját jelentené és az alkotmánymódosításhoz a kaliforniai törvényhozás kétharmados többséggel meghozott támogató döntése szükséges.
A Kalifornia három részre osztásáról szóló referendumot Tim Draper milliárdos beruházási bankár kezdeményezte korábban már többször is, ám az idén sikerült először megfelelő számú aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy javaslatát népszavazásra lehessen bocsátani. Draper mintegy 1,7 millió dollárt költött a felosztást népszerűsítő kampányra, és azzal érvelt, hogy három kisebb állam három kormányzata jobban és hatékonyabban képviselhetné az egyetlen óriási államban élők érdekeit. Mind a Republikánus, mind a Demokrata Párt helyi vezetői elutasították a javaslatot.
Rég történt már ilyen
Az Egyesült Államokban utoljára 1863-ban döntöttek egy szövetségi állam felosztásáról: akkor Virginia állam vált ketté, a döntést mind a virginiai, mind a szövetségi törvényhozásnak jóvá kellett hagynia.
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
