A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyíltak a fővárosban, Asztanában, valamint Almatiban.
A parlamenti képviselők 70 százalékát pártlistákról, 30 százalékát pedig egyéni választókerületekből választják meg. A mostani voksolás újdonságai közé tartozik, hogy a pártokhoz nem kötődő jelöltek is indulhatnak, ami 2004 óta először fordul elő. A Medzsliszbe (a parlament 98 tagú alsóházába) való bejutás küszöbét 5 százalékra csökkentették, és 30 százalékos kvótát vezettek be a nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők számára.
Ezek a változások némileg újjáélesztették az Oroszországgal és Kínával határos egykori szovjet köztársaság politikai tájképét, amelyet még mindig beárnyékolnak a 2022. januári halálos zavargások.
Az előző törvényhozásban mindössze három párt képviseltette magát, és mindannyian Kaszim-Zsomart Tokajev elnököt támogatták, akit novemberben a szavazatok több mint 80 százalékával újraválasztottak.
Tokajev a 2022. januári zavargások után szakított mentorával és elődjével, a három évtizeden át hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajevvel. Tavaly januárban a magas megélhetési költségek elleni tiltakozások lángba borították az országot, amelynek epicentruma Almati volt. A tiltakozásoknak és azt követő rendteremtésnek 238 halálos áldozata volt.
A legutóbb, 2021. január 10-én tartott parlamenti választáson 63,3 százalékos részvétel mellett a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) az alsóház 98 közvetlenül választott helyéből 76-ot szerzett meg. A liberális Demokratikus Párt (Ak Zsol) 12, a kommunista utódpárt, a Kazah Néppárt 10 mandátumhoz jutott, a többi politikai erő nem érte el a 7 százalékos parlamenti küszöböt.
A parlamenti választás 2026-ban lett volna esedékes, de Tokajev elnök 2023. január 19-én feloszlatta a 2021-ben megválasztott törvényhozást.
A 12 millió választópolgárnak helyi idő szerint 20 óráig van ideje szavazni.
(MTI)
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
