A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyíltak a fővárosban, Asztanában, valamint Almatiban.
A parlamenti képviselők 70 százalékát pártlistákról, 30 százalékát pedig egyéni választókerületekből választják meg. A mostani voksolás újdonságai közé tartozik, hogy a pártokhoz nem kötődő jelöltek is indulhatnak, ami 2004 óta először fordul elő. A Medzsliszbe (a parlament 98 tagú alsóházába) való bejutás küszöbét 5 százalékra csökkentették, és 30 százalékos kvótát vezettek be a nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők számára.
Ezek a változások némileg újjáélesztették az Oroszországgal és Kínával határos egykori szovjet köztársaság politikai tájképét, amelyet még mindig beárnyékolnak a 2022. januári halálos zavargások.
Az előző törvényhozásban mindössze három párt képviseltette magát, és mindannyian Kaszim-Zsomart Tokajev elnököt támogatták, akit novemberben a szavazatok több mint 80 százalékával újraválasztottak.
Tokajev a 2022. januári zavargások után szakított mentorával és elődjével, a három évtizeden át hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajevvel. Tavaly januárban a magas megélhetési költségek elleni tiltakozások lángba borították az országot, amelynek epicentruma Almati volt. A tiltakozásoknak és azt követő rendteremtésnek 238 halálos áldozata volt.
A legutóbb, 2021. január 10-én tartott parlamenti választáson 63,3 százalékos részvétel mellett a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) az alsóház 98 közvetlenül választott helyéből 76-ot szerzett meg. A liberális Demokratikus Párt (Ak Zsol) 12, a kommunista utódpárt, a Kazah Néppárt 10 mandátumhoz jutott, a többi politikai erő nem érte el a 7 százalékos parlamenti küszöböt.
A parlamenti választás 2026-ban lett volna esedékes, de Tokajev elnök 2023. január 19-én feloszlatta a 2021-ben megválasztott törvényhozást.
A 12 millió választópolgárnak helyi idő szerint 20 óráig van ideje szavazni.
(MTI)
Sokan attól tartanak, hogy Donald Trump elnök átfogó vámintézkedései, amelyek kereskedelmi háborút robbantottak ki, tovább növelik az árakat és gyengítik a gazdaságot. 
