|
| Az USA és Mexikó határának egy szakasza (Wikimedia Commons) |
A szenátor szerint ez esetben Mexikó semmisnek tekinthetné többek között azt az 1848-ban kötött kétoldalú egyezményt, amelynek értelmében a két déli állam Mexikótól az Egyesült Államokhoz került.
Armando Rios Pitert - sok mexikóival együtt - felháborította, hogy az amerikai republikánusok elnökjelöltje, miután Enrique Pena Nieto mexikói elnök meghívására a múlt héten Mexikóvárosba látogatott, hazatérvén keményhangú beszédben jelentette be, hogy ha elnök lesz, megépítteti a korábban ígért falat a két ország határán, a költségeket pedig Mexikóval fizetteti meg. Elnökünk történelmi hibát követett el azzal, hogy egy ilyen embert meghívott az országunkba - nyilatkozta az angol lapnak a mexikói szenátor, aki a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) politikusa.
A szenátor olyan törvénytervezetet készül beterjeszteni, amelynek célja, hogy felmérje és megelőzze mindazon negatív következményeket, amelyek Mexikót érnék, ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke.
Keményen lépnének
A mexikói politikus törvényjavaslata várhatóan három területet érint. Egyrészt megtiltaná a pénzügyminisztériumnak, hogy közpénzt használjon fel minden olyan projekthez, amely sérti az ország érdekeit, vagyis jogtalan lenne a Trump által emlegetett fal költségeinek kifizetése.
Másrészt ha Trump semmisnek mondaná ki az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), akkor felmondanák a két ország között érvényben lévő 75 kétoldalú megállapodást, köztük azt az 1848-ban kötött, úgynevezett Guadalupe Hidalgo-egyezményt, amely lezárta a mexikói-amerikai háborút és amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok része lett Texas és Kalifornia teljes területe, valamint Arizona, Colorado, Új-Mexikó, Nevada, Utah és Wyoming területeinek nagy része is.
Végül a szenátor javaslata szerint Mexikó az ott élő amerikaiakra kivetett adóval torolhatná meg, ha az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak hazautalt pénzeit visszatartanák, hogy abból finanszírozzák a határon építendő fal költségeit.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
