Radikálisan emelkedik az idősek aránya a hajléktalanok között Magyarországon: egyre több hetven év feletti ember kerül ebbe az élethelyzetbe – írja a Február Harmadika Munkacsoport jelentése alapján az MTI.
A hétezer hajléktalan ember megkérdezésével készített felmérésből kiderült: az idős hajléktalanok arányának emelkedése szorosan összefügg az otthoni és intézményes ápolási rendszer összeomlásával, és azzal, hogy az érintettek nem tudják fizetni a rezsijüket. A jelenség erősödésében közrejátszik az is, hogy a kórházakban bezárták az ápolási részlegeket.
Minden második megkérdezettnek leginkább pénzbeli támogatásra, minden negyediknek pedig élelmiszerre, ruhára vagy éppen ügyintézési segítségre lenne szüksége. Mintegy ezer válaszadó jelölte meg az ápolás-gondozás vagy a mentális segítségnyújtás szükségességét. A pszichiátriai ellátásra szorulók aránya 30 százalékos, de az ő kezelésükhöz sincs elég szakember Győri Péter, a Február Harmadika munkacsoport tagja szerint.
„A hajléktalanok jövedelmi helyzete katasztrofális: többségük 50 ezer forint alatti összegből próbál megélni úgy, hogy jelentős részük adósságokkal is küzd” – mondta Győri, aki egyben a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke is. Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, szükség lenne az intézményrendszer újjáépítésére, a pszichiátriai betegek, függőségben szenvedők gondozására, a tartósan beteg, önmaguk ellátására képtelen emberek támogatására. A munkacsoport szerint törölni kellene az alaptörvényből a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmát, valamint a szabálysértési törvényből a hajléktalanságot kriminalizáló passzusokat. Emellett a valósággal összhangba kellene hozni a szociális törvényt, és a hajléktalanokra is kiterjeszteni a támogatott lakhatási formát.
A hajléktalanok kétharmada nem vagy csupán részlegesen munkaképes. Munkaerőpiaci lehetőségeiket pedig erősen behatárolja, hogy még a munkaképesek is csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
