Ennyit számít egy ünnep a magyar kereskedőknek?

Ahogy arról már korábban írtunk, márciusban 7,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, megugorva így a februári 6,6 százalékot. Az elemzők egybehangzóan állítják, hogy elsősorban a Húsvét-hatás pörgette meg a forgalmat: az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya szerint ez okozza azt is, hogy a kiigazítatlan 8,5 százalékos bővülés és a kiigazított adat között ekkora a különbség. A szakértő emlékeztetett: az idei első negyedévben pedig átlagosan 7,2 százalékos forgalombővülést jelzett a mutató, tudta meg a Privátbankár.hu.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése összhangban van a fogyasztói bizalom előző hónapban elért 16 éves csúcsával, valamint a kimagasló bérnövekedéssel. Az idén folytatódó, jelentős, 7 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, valamint a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban az elemző szerint fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat. Így a tavalyi összességében 5,3 százalékos növekedést az idén kissé gyorsabb ütemű, 5,5-5,6 százalékos növekedés követhet.

Az Erzsébet-utalvány is bejátszott?

Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint nem csak a húsvéti készülődés, hanem a kormány márciusban folyósított 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványai is állhatnak. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a már megszokottan erős forgalombővülés volt tapasztalható, amit a háztartások jövedelmi helyzetének tartós javulása indokol, fűzte hozzá Virovácz. A leginkább mérsékelt bővülést az üzemanyag-kiskereskedelemben regisztrálták.

A márciusi adatok fényében az ING meglátása szerint a szektor az első negyedévben a vártnál jobban teljesített, nagyjából a hozta a tavalyi utolsó negyedéves jó teljesítményt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztás alakulása biztosan nem lesz gátja az újabb 4 százalék körüli GDP-növekedésnek az idei első negyedévben.