Az Ukrajna elleni indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták. A közvetlenül az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát érintő intézkedést Liechtenstein kezdeményezte azzal a céllal, hogy "nagyobb politikai árat fizessenek", ha vétójogukkal élnek - közölte egy diplomata az AFP francia hírügynökséggel.
A 15 tagú ENSZ BT mind az öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság is vétójoggal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott határozat értelmében az ENSZ-közgyűlést 10 napon belül össze kell hívni, ha valamelyik nagyhatalom vétót emel, és a kérdésben vitát kell tartani, melyen a vétózó tagállam kifejtheti álláspontját. Erre azonban nem kötelezhető.
Megközelítőleg száz ország támogatta Liechtensteint a szöveg benyújtásában, közöttük volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és az Európai Unió összes tagállama. Oroszország és Kína nem támogatta a határozati javaslat benyújtását. Még jobban meg fogja osztani az ENSZ-t - mondta egy nevének elhallgatását kérő orosz diplomata a határozat elfogadása előtt.
A határozat nem kötelező érvényű, és semmi sem akadályozza meg, hogy egy ország éljen vétójogával és ne magyarázza meg a döntését a közgyűlésben - közölte egy diplomata. Az öt állandó tagon kívül az Biztonsági Tanácsnak tíz, vétójoggal nem rendelkező tagja van, ezeket az országokat két évre választják. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
