A nettó bérek gyorsabb emelkedésében jelentős szerepet játszottak az adókedvezmények változásai. A családi adókedvezmény januári emelése mellett a háromgyermekes anyák tavaly októberben, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák idén januárban bevezetett szja-mentessége is hozzájárult a növekedéshez. A 30 év alatti anyák adókedvezményének bővítése szintén éreztette hatását. Eközben a fogyasztói árak éves emelkedése mindössze 1,3 százalék volt augusztusban.
Az átlagkeresetnél ugyanakkor jóval alacsonyabb volt a mediánbér, vagyis az az összeg, amelynél a teljes munkaidőben alkalmazottak fele kevesebbet, másik fele többet keresett. A bruttó mediánkereset 611 400 forintot, a nettó pedig 433 400 forintot tett ki. Ez utóbbi 86 500 forinttal maradt el a nettó átlagkeresettől, ugyanakkor 9,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi értéket.
A munkáltatói szektorok között továbbra is jelentős különbségek mutatkoztak. A vállalkozásoknál 517 900, a költségvetési szektorban 517 400, míg a nonprofit szervezeteknél 545 100 forint volt a nettó átlagkereset. A prémiumok és jutalmak nélküli rendszeres bruttó átlagkereset országosan 710 600 forintot ért el, ami 7,6 százalékos éves növekedést jelent.
Az év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset 765 300, a nettó pedig 536 300 forint volt. A január és augusztus közötti adatokra jelentős hatást gyakorolt a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók januárban kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz, amely különösen a költségvetési szektor átlagkeresetét emelte meg.
Kimagasló negyedéves eredményt közölt a Mol. 
