Abe Sinzo így a leghosszabb időt hivatalában töltő japán vezető lehet a második világháború óta, egyúttal koalíciójának olyan többsége lesz a parlamentben, hogy alkotmánymódosítást kezdeményezhet.
Erre azért van szükség, mert a második világháború után olyan alkotmányt fogadtak el, amely rendkívüli mértékben korlátozza a fenntartható haderőt és fegyverzetet. Most azonban, miután az Észak-koreai nukleáris fenyegetés sokkal inkább veszélyezteti Japánt, mint más országokat, felmerült az igény, hogy Japán önállóan is felléphessen ez ellen, ne legyen teljes mértékben kiszolgáltatva az amerikai védelemnek.
Az amerikai elnök november 5-én Japánba látogat, és a japán miniszterelnökkel egyeztetik a további teendőket, egyben megerősítik a két vezető közötti szoros kapcsolatot.
Már a harmadik G7-es állam döntött így. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
