Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt - közölte a KSH.
2024 I. negyedévében:
- A GDP volumene a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.
Termelési oldal:
- Az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3,0 százalékkal, a mezőgazdaságé 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (9,8 százalék) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyleteké 5,0, a szállítás, raktározásé 4,2 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 2,7, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,4 százalékkal bővült. A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3,0 százalékkal csökkent.
- A bruttó hazai termék 2024. I. negyedévi 1,1 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,5 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.
Felhasználási oldal:
- A háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportokban a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett, a nem tartós termékeké 4,4, a szolgáltatásoké 2,4, a tartós termékeké 1,8 százalékkal, míg a féltartósaké visszaesett 0,4 százalékkal.
- A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,4 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 2,7 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,1 százalékkal nagyobb lett.
- A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 6,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás területén is csökkent a fejlesztések volumene.
- A bruttó felhalmozás 21,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
- A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 2,9 százalékkal kisebb lett.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
