Ezt a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága jelentette be, és arra emlékeztetett, hogy kevesebb mint hét nap alatt ez Phenjan második rakétatesztje. A hírre összehívták a dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsot is, melynek tagjai ismét felszólították Phenjant, térjen vissza a leszerelési tárgyalásokhoz.
A dél-koreai hadsereg részéről nem zárták ki, hogy a hajnalban kilőtt rakéta fejlettebb, mint az, amelyeket Phenjan múlt hét szerdán indított; becslések szerint a rakéta több mint 700 kilométert tett meg, és repülése során a 60 kilométeres magasságot is elérte.
Tiltakozását fejezte ki Tokió is: Macuno Hirokazu japán kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a rakétakilövések nemcsak a szigetország, de az egész térség stabilitását veszélyeztetik.
Kisida Fumio japán miniszterelnök újságíróknak azt mondta, fokozott figyelemmel követik az észak-koreai katonai műveleteket, és utasította az érintett minisztériumokat, gyűjtsenek össze minden információt a rakétakísérletekről, egyúttal tegyenek meg mindent a Japán térségébe lépő hajók és repülőgépek biztonságáért.
Az amerikai hadsereg indiai-csendes-óceáni parancsnoksága közleményben szintén hangsúlyozta, hogy a rakétakísérletek nem szolgálják a régió biztonságát.
Észak-Korea csütörtökön azt állította, hogy hiperszonikus rakétával hajtott végre kísérletet, és a rakéta pontosan el is találta a 700 kilométeres távolságban kijelölt célpontot. A KCNA állami hírügynökség szerint a rakéta 120 kilométeres távolságban oldalirányú mozgást is végzett. Elemzők szerint ez azt jelzi, hogy sikerült javítani a rakéta manőverezhetőségén, ami megnehezíti az elfogását.
A hiperszonikus rakétákat gyakran forradalmi újításként emlegetik, mert viszonylag alacsony magasságban repülnek, és a hangsebesség ötszörösét képesek elérni, azaz óránként nagyjából 6200 kilométert tudnak megtenni. Elfogásuk éppen ezért igen nehéz a légvédelmi rendszerek számára.
Észtország szerdán megkezdte öt bunker kivitelezésének előkészítését az Oroszországgal közös határszakaszon. 
