Joe Biden útjának egyik célja volt, hogy megerősítse Szöul és Tokió amerikai támogatását Phenjan nukleáris fenyegetése miatt. Szöul szerint a három rakétát Szunanból, Phenjan egyik külvárosából indították a Japán(Keleti)-tenger irányába.
"A feltételezetten interkontinentális ballisztikus rakéta hatótávolsága mintegy 360 kilométer, magassága pedig mintegy 540 kilométer" volt - derült ki a dél-koreai vezérkar közleményéből.
A második ballisztikus rakéta "20 kilométeres magasságban tűnt el", a harmadik - feltételezhetően egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta - pedig mintegy 760 kilométert tett meg 60 kilométeres magasságban - jelentette a dél-koreai hadsereg.
A japán védelmi minisztérium szerint az egyik rakéta "szabálytalan pályát" követett.
Az Egyesült Államok elítélte a rakéták indítását és felszólította Phenjant, hogy a párbeszédre összpontosítson.
"Az Egyesült Államok elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) többszöri ballisztikus rakétaindítását" - közölte kedd este Washingtonban a külügyminisztérium szóvivője. Egyben felszólította a KNDK-t, hogy tartózkodjék a további provokációktól, és kezdjen érdemi és konstruktív párbeszédet.
Phenjan olyan technológiát fejleszt, amely lehetővé tenné a rakéták manőverezését a felbocsátás után, beleértve a "hiperszonikus siklótechnológiát", amely megnehezítené a rakétavédelmi rendszerek számára a rakéták elfogását.
"Az, hogy Észak-Korea ma egymás után egy feltételezetten interkontinentális ballisztikus rakétát és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat indított, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait közvetlenül sértő, törvénytelen cselekedet" - közölte a szöuli kormány a Nemzetbiztonsági Tanács ülését követően.
A dél-koreai hadsereg azt is közölte, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok szárazföldi rakétagyakorlatot hajtott végre, és vadászgépeket mozgósított válaszul Észak-Korea rakétaprovokációira.
(MTI)
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
