Előző nap Észak-Korea több rakétát indított, köztük interkontinentális ballisztikus rakétát, ami arra késztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy meghosszabbítsa jelenleg folyó hadgyakorlatát. Az észak-koreai lőgyakorlat csütörtökön nem sokkal éjfél előtt kezdődött. A dél-koreai hadsereg arról számolt be, hogy több mint 80 tüzérségi lövedéket észlelt, amelyeket Észak-Korea a tengerbe lőtt. Szöul szerint Phenjan megsértett egy 2018-as Korea-közi megállapodást.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Li Dzsong Szup dél-koreai védelmi miniszter washingtoni találkozóján a két ország közös nyilatkozatban tett ígéretet arra, hogy új intézkedéseket keresnek a szövetség "eltökéltségének és képességeinek" demonstrálására az ismételt észak-koreai provokációkat követően.
A feszültség tovább fokozódott a térségben azzal, hogy Észak-Korea idén rekordszámú rakétakísérletet hajtott végre, köztük csak szerdán legalább 23-at, és csütörtökön többek között egy interkontinentális rakétával is.
Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő csütörtökön azt mondta, hogy bár az Egyesült Államok már májusban közölte, hogy
Észak-Korea 2017 óta először nukleáris kísérletekre készül, egyelőre nem tudni, hogy azt mikor hajtja végre.
Az Egyesült Államok úgy véli, Kínának és Oroszországnak van befolyása arra, hogy meggyőzze Észak-Koreát, ne kezdjen újabb atombomba-kísérletekbe - mondta a tisztviselő. Diplomaták szerint Washington kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy pénteken nyilvános ülést tartson Észak-Korea ügyében, ezt a kérést a tanács többi tagja, Nagy-Britannia, Franciaország, Albánia, Írország és Norvégia is támogatta.
Az elmúlt években a 15 tagú tanács megosztott volt abban a kérdésben, hogy miként kezelje Észak-Koreát. Májusban Kína és Oroszország megvétózta az Egyesült Államok indítványát, hogy újabb szankciókat vezessenek be az észak-koreai rakétakísérletekre válaszul. Ezzel egy időben Phenjan elítélte az Egyesült Államok és Dél-Korea térségbeli hadgyakorlatait. (MTI)
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
