A dél-lengyelországi nagyvárosban ünnepélyesen megkezdődött a "lengyel Davosnak" is nevezett háromnapos rendezvénysorozat, amelyre mintegy 6 ezer lengyel és külföldi vendég érkezett, köztük vezető politikusok, üzletemberek, vállalkozók, menedzserek, tudósok, közéleti személyiségek. A magyar miniszterelnökkel együtt részt vett és beszédet mondott a megnyitón Donald Tusk lengyel, Petr Necas cseh és Jadranka Kosor horvát miniszterelnök, továbbá Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, a kongresszus egyik kezdeményezője megnyitó beszédében a rendezvénysorozat fő témái között említette az európai gazdaság versenyképességét, az energiabiztonságot, az EU-tagországok közötti szolidaritást és az unió szomszédsági politikáját.
   
Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, hogy a következő 15-20 évben Közép-Európa lesz talán a világ legversenyképesebb régiója, az új európai termelési kapacitások itt fognak létrejönni, számos nagy nyugat-európai konszern itt fogja előállítani azokat a termékeket, amelyeket azután itt is értékesítenek. A mai unióból - folytatta - hiányzik az a dinamizmus, lendület, amely első miniszterelnöksége idején, az ezredforduló táján volt tapasztalható. A gazdasági és pénzügyi válsághoz olyan súlyos problémák társulnak, mint az alacsony foglalkoztatottság, demográfiai gondok, magas államadósság. Ezért a magyar elnökség a legnehezebb témákat választotta magának: a közös európai gazdasági kormányzás létrehozását, új szabályozási rendszert a pénzügyi szektorban, a bővítés folytatását, a roma stratégiát, az EU belső kohéziójának növelését és a családpolitikát.
   
Magyarország szerint a jelenlegi helyzetben nem visszalépésre van szükség az integrációban, hanem éppenséggel az európai integráció mélyítésével és szélesítésével kell válaszolni a súlyos kihívásokra.
   
Orbán Viktor  szólt az EU Oroszország-politikájáról, mondván, hogy csak idő kérdése, hogy az unió kiegyezzen Oroszországgal, és megtalálja az együttműködés tartós struktúráját. A kelet-közép-európai országoknak azonban még ezelőtt meg kell teremteniük saját közép-európai együttműködésüket, az észak-déli irányú energetikai és közlekedési folyosókat, a közös energiabiztonsági rendszerüket, létre kell hozniuk saját közép-európai és pénzügyi finanszírozási intézményeiket, ki kell építeniük a közös közép-európai gazdasági térséget.
   
Orbán szerint az EU-ban azok az államok lehetnek sikeresek, amelyeknek erős és megbecsült vezetőik vannak, emellett szükség van a foglalkoztatottság radikális növelésére, a nemzeti önbecsülés és a kulturális identitás megerősítésére.
   
A beszédeket követő közös sajtóértekezleten Orbán szintén a közép-európai energiabiztonsági alap felállítását és egy közép-európai fejlesztési intézet vagy bank felállítását hangsúlyozta. Mind a három visegrádi miniszterelnök kiemelte a horvát EU-csatlakozás fontosságát, és éppen ennek akartak nyomatékot adni Jadranka Kosor meghívásával. Petr Necas fontosnak nevezte a tapasztalatcserét a visegrádi országokon belül, továbbá hangsúlyozta a versenyképesség alapvető jelentőségét és költségvetési konszolidációt.