Tavaly Oroszország 6,4 millió tonna gabonát takarított be megszállt ukrajnai területekről – írja a Maszol - kolozsvári magyar nyelvű hírportál - a romanialibera.org összeállítása alapján. A Schemes tényfeltáró szerkesztőség orosz és ukrán civil szervezetek segítségével, kiszivárogtatott dokumentumok alapján több mint 30 ezer tonna termény sorsát tudta nyomon követni.
Fotó: Depositphotos
Ezek nagyrészt Herszon régióból származtak, melynek a déli részét 2022-ben szállta meg az orosz hadsereg. A kivitelt minden esetben orosz cégek bonyolították le, az áru vámmentesen vagy kedvezményes vámtarifával érkezett a megrendelőkhöz. Egy hongkongi cég közreműködésével, két részletben, közel 15 ezer tonna árpa került Iránba.
Azerbajdzsán nem tartozik Oroszország szövetségesei közé, de viszonylag jó viszonyt ápol vele. Fenntartásai nem akadályozták meg abban, hogy megvásároljon minimum 2200 tonna megszállt Ukrajnai területről betakarított gabonát. Törökország NATO-tagállam, ám 9554 tonna Herszon régióban betakarított búzát vásárolt tavaly Oroszországtól. A Schemes műholdfelvételek alapján azonosította a Krímből induló hajó rakományának a származási helyét.
A megszállt területekről származó terményekből került az Európai Unióba, pontosabban Spanyolországba is, amely 4500 tonna ugyancsak Herszonból származó borsót importált, a Cereales Y Harinas Garsan S.L. nevű cégen keresztül. A vállalat, hasonlóan a többi importőrhöz, nem válaszolt a Schemesnek arra vonatkozó megkeresésére, volt-e tudomása a termék származási helyéről. Az Európai Unió importtilalmat vezetett be egy sor orosz termékre, azonban humanitárius okokra hivatkozva a mezőgazdasági cikkekre nem. Azt, hogy mennyi, megszállt területről származó terményt exportáltak az oroszok az EU-ba, pontosan nem lehet tudni, valószínűleg jóval többet annál, amennyiről a Schemes tud.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
