A dokumentum kidolgozásában részt vevő 49 szakmai szervezet és 5 történelmi egyház képviselői közös nyilatkozatot írtak alá csütörtökön a Várkert Bazárban az összefogásról, együttműködésük megerősítéséről.
Guller Zoltán kiemelte: a stratégia közös gondolkodás és javaslatok eredménye, az adatokra, és az adatok helyes elemzésére épül. A célok nem változtak: évi 20 millió vendég, 50 millió vendégéjszaka, illetve, hogy a turizmus legyen ismét a magyar gazdaság húzóágazata, és 2030-ig Magyarország legyen Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja.
A vezérigazgató felidézte: az elmúlt bő egy évben soha nem látott nehézségekkel kellett szembenéznie a szektornak és a benne dolgozóknak az egyik pillanatról a másikra. Minden nehézség ellenére azonban "itt vagyunk, és dolgozni szeretnénk" - fogalmazott, hozzátéve, hogy nem gazdasági mentőcsomagot vagy jogszabályokat szeretnének készíteni, hanem vendéget fogadni.
A sajtótájékoztatón a dokumentum legfontosabb irányvonalai között a digitalizációt, az adatvezérelt ágazatirányítás kiteljesítését, az ágazat további fehérítését, a fogyasztói szempontú marketing és értékesítés megvalósítását, a szakmai képzések és az oktatás fejlesztését emelték ki. A stratégiában külön fejezetben jelenik meg a vendéglátás, az egészségturizmus, az üzleti és konferenciaturizmus és a vallási turizmus.
A stratégia fő üzenete, hogy a turizmus és a vendéglátás nem csak foglalkozás, hanem hivatás. Az a közös cél, hogy a szektor képviselői másoknak is átadjanak abból az élményből, amelyet Magyarország jelent számukra, és azért dolgoznak, hogy megoszthassák az ország iránti szeretetet - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
