|
| A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Szalahuddin Rabbani afgán külügyminiszter megbeszélést folytat az Európai Unió külügyminisztereinek az ENSZ-közgyűlés 70. ülésszaka általános vitája alkalmából rendezett New York-i tanácskozását követően 2015. szeptember 28-án. MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton |
A szíriai konfliktus megoldása nélkül az európai migrációs válság nem megoldható, mert a bevándorlók egy jelentős része Szíriából érkezett, egy másik jelentős része pedig arra hivatkozik, hogy onnan érkezett - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmából rendezett hétfői New York-i tanácskozásán.
Az eseményről nyilatkozó tárcavezető hozzátette, hogy "...amióta azok az ominózus mondatok Németországban elhangzottak, hogy várják a szíriaiakat, azóta mindenki szíriai a határon, és természetesen nincs útlevele. Ezért a szíriai válság megoldása nélkül esélyünk sincsen arra, hogy a bevándorlási nyomást csökkentsük Európán".
Új látásmód, új módszerek?
Szijjártó Péter elmondta: az eszmecserén jól látható volt, hogy Szíriával kapcsolatban az unión belül még mindig eltérőek a megközelítések. A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy új, innovatív módszerekre van szükség, mert a régiek nem jártak sikerrel.
Elmondta, a magyar kormány egyetért a német kancellárral abban, hogy a szíriai konfliktust csak az összes szereplő bevonásával lehet megoldani. A rendezés érdekében pedig az Európai Uniónak és a transzatlanti közösségnek Oroszországgal is szorosabbra kell fűznie az együttműködést.
Európai partnereinek ezenkívül Szijjártó amellett érvelt, hogy a közösségnek növelnie kellene erőfeszítéseit a légicsapások és a kiképzés terén az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetével szemben, amely egyre nagyobb területek destabilizálásával egyre több embert űz el otthonából, akik Európa felé veszik az irányt. Emlékeztetett rá, hogy az iraki kurd Erbílben 150 magyar katona biztosítja az ottani erők kiképzését.
Mindenkivel egyeztettünk
Szijjártó Péter elmondta, megállapodást írt alá Szalahuddin Rabbani afgán külügyminiszterrel a két szaktárca közötti együttműködésről, és ennek nyomán rendszeressé válnak majd a kétoldalú politikai konzultációk. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszter rámutatott, hogy Afganisztán a migráció egyik kibocsátó országa, ezért Magyarországnak és Európának is kulcsfontosságú érdeke, hogy ott stabilitás legyen.
A tárcavezető helyesnek nevezte, hogy Magyarország 2015-től 2017-ig évi félmillió dollárt különít el az afganisztáni biztonsági erők kiképzésére, mint ahogy azt is, hogy az országban maradtak a kiképzést biztosító tisztek. Hangot adott meggyőződésének, hogy a varsói NATO-csúcson "erősen meg kell fontolni a 2017 utáni helyzetet".
"A legrosszabb megoldás az lenne, hogy a nemzetközi erők kivonulnak csak azért, mert ezt már egyszer eldöntöttük, ugyanakkor pedig romba dől minden, amit évek komoly erőfeszítéseivel és emberáldozataival létrehoztunk" - jelentette ki. Hozzáfűzte: Szalahuddin Rabbani a tárgyaláson világossá tette, hogy kormányának egyik legfontosabb célja a fiatalok otthon tartása.
Szijjártó Péter tárgyalt Taíb Bakus tunéziai külügyminiszterrel is. Mint elmondta, kétoldalú találkozójukon egyetértettek abban, hogy globális felelősség- és szerepvállalásra van szükség a bevándorlási hullám kezelésében. Tunéziában a líbiai bevándorlóktól és az instabil líbiai helyzettől sokat szenvednek, mint ahogy az Európa számára is káros, ezért össze kell fogni a megoldás érdekében.
A magyar miniszter a magyar kormány támogatásáról biztosította tunéziai kollégáját a terrorizmus elleni küzdelemben. Elmondta neki, hogy a V4-országok létrehoztak egy közös "forró drótot" utazási tanácsaik harmonizálására, amelyeken nyáron azért nem módosítottak, mert nem akartak segédkezni a merénylőknek az addig stabil tunéziai rendszer bedöntésében.
Erlan Abdülajev kirgiz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaival kapcsolatban Szijjártó Péter kijelentette, hogy miközben az EU közép-ázsiai stratégiát készít elő, a mindennapi kihívások közepette is képesnek kell maradnia arra, hogy egy dimenzióval magasabban is gondolkodjon. Kitért rá, hogy Kirgizisztán most lépett be az Eurázsiai Unióba, a vele való kapcsolatok fejlesztése európai és magyar érdek is.
A két miniszter megállapodott abban, hogy a két ország megköti a beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást. A magyar Eximbanknál 20 millió eurós hitelkeretet nyitottak, elősegítendő a magyar vállalatok kirgizisztáni szerepvállalását a gyógyszeriparban és az energetikai szektorban.
Abdullah bin Zajed al-Nahjannak, az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterének Szijjártó Péter hétfőn New Yorkban azt javasolta, hogy az öböl menti arab ország nyisson budapesti nagykövetséget a kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében. Gilbert Saboy andorrai külügyminisztert magyar kollégája biztosította, hogy Magyarországnak érdeke, hogy minél előbb megköttessen Andorra társulási szerződése az Európai Unióval.
A főbb részvények vegyesen nyitottak. 
